Ebédet az iskolában

Ebédet az iskolában

Két hete hagyták jóvá azt a kormányrendeletet, melynek értelmében Románia ötven különböző tanintézményében a diákok számára – próba jelleggel – meleg étel avagy élelmiszercsomag biztosítását tennék lehetővé a tanév végéig, fejenként napi 7 lej értékben. Az intézkedés célja többek között, hogy megelőzzék az iskolából való kimaradást, segítsenek a nehezebb körülmények között élő diákokon.

Vadakról, vadászatról

Vadakról, vadászatról

Ha vadászatról, vadászokról esik szó, kívülálló vajmi keveset tud a témához hozzászólni. Vadásztörténeteket ugyan mindenki hallott, azt is tudjuk, hogy Háromszéken sok a medve, ám a vadgazdálkodás mikéntjéről, annak mindennapi problémáiról, a vadásztársaságok hétköznapjairól kevés nyilvános szó esik. Ezt az űrt próbálta pótolni nemrég a székelyszáldobosi Román Richárd vadásztechnikus, aki a Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesülete, valamint Erdővidék Múzeuma meghívásának eleget téve tartott előadást Baróton A vadászat mint életforma címmel.

Népi mesterségek diákszemmel

Népi mesterségek diákszemmel

A Kovászna Megyei Művelődési Központ által meghirdetett Népi mesterségek vetélkedőjébe kapcsolódott be az a hattagú, baróti diákcsapat, mely – a versenykiírás egyik feladataként – a múlt héten a kovácsmesterségről tartott bemutatót Erdővidék Múzeumában. Szépszámú közönség előtt beszéltek az ókorban is ismert szakmáról és annak egyik jeles erdővidéki képviselőjéről, az olaszteleki Nagy Györgyről.

„Ember küzdj, és bízva bízzál”

„Ember küzdj, és bízva bízzál”

A nagybaconi Kusztos Vilmos által saját háza udvarán berendezett néprajzi múzeumról, gyűjteményről már írtunk a Székely Hírmondó hasábjain. Most, a magánmúzeum megnyitása után három évvel ismét visszatértünk a Csinód utcában található takaros, rendezett kis udvarra, több okból is. Egyrészt, mert Vili bácsi jelezte, hogy gyűjteménye szaporodott valamelyest az elmúlt években, aztán azért is, hogy új ötleteiről, további terveiről is megkérdezzük, nem utolsósorban pedig azért, mert a régi idők hangulatát, a régi mesterek aranykezét idéző tárgyak között egész egyszerűen jó ott lenni, egy kicsit olyan, mintha az ember visszautazna az időben, nagyapáink, nagyanyáink idejébe, vagy legalábbis saját gyermekkorába, amikor még más világ járta, szebb, értékesebb, az embert és alkotásait is tisztelő, becsülő világ.

Kitüntették a grófot

Kitüntették a grófot

Pénteken, november 24-én, az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében tizenharmadik alkalommal adták át az Erdővidék Kultúrájáért díjat, melyet évente olyan személyeknek ítél oda a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kuratóriuma, akik munkájukkal jelentősen hozzájárultak a vidék művelődési életé­nek felpezsdítéséhez, a kistérség hagyományainak megőrzéséhez, hírnevének öregbítéséhez. A kitüntetést idén gróf Kálnoky Tibor vehette át a miklósvári Kálnoky-kastély Nagypalota-termében, amely ez alkalomra zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.

Barna víz folyik Bardocon

Barna víz folyik Bardocon

Bardocról jelezte egy neve elhallgatását kérő panaszos, hogy baj van a községben a vezetékes vízzel. Mint írta, „iszapos lerakódás jelenik meg tőle a fürdő- és a mosdókagyló falán”, továbbá, hogy az elmúlt két hétben „szorgosan sürögve-forogva leírták a vízórákat”, az elfogyasztott vizet pedig évekre visszamenőleg meg akarják fizettetni az emberekkel. Emiatt „sokan sírva fakadtak, mert volt, akitől négyezer, de olyan is, akitől húszezer lejt követeltek”.

Járhatóbbá tették az utat

Járhatóbbá tették az utat

A Vargyas-szoros felé vezető 12 kilométeres utat ezelőtt nyolc évvel egyszer már lekavicsoztatta a vargyasi polgármesteri hivatal, aztán 2015-ben 9,6 kilométeres szakaszon, 3 és fél méter szélességben, egy pályázat révén sikerült azt le is aszfaltozni. A szoros bejáratánál levő Kőmezőig maradt azonban egy másfél kilométeres, tengelytörő táv, melyet most, szintén kalákával, megpróbáltak feljavítani.