Koronavírus

Felhívás!

Beérett a múlt év munkája

Beérett a múlt év munkája

Az elmúlt évben a Kovászna Megyei Művelődési Központ kevésbé látványosan fejtette ki értékőrző és közvetítő tevékenységét, a rendezvények megszervezésének ugyanis nem kedvezett a járvány, így a módszertani munkák és kutatások kerültek előtérbe. Viszont a tavalyi pályázásnak köszönhetően az intézmény több mint 13 millió forintos támogatást nyert értékmentésre és -felmutatásra, és saját költségvetésből – azaz a Kovászna Megyei Tanács finanszírozásából is – sok mindennek kell megtörténnie, 2022 tehát munkás és mozgalmas évnek ígérkezik. Imreh István igazgatót faggattuk a jövőbeni tervekről.

Ismét átadták az önkéntesek díját

Ismét átadták az önkéntesek díját

A kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület minden évben díjazza az egyesület önkéntesei közül a legkiemelkedőbb és a legtöbb órát dolgozót. Az idén az Év önkéntese címet a torjai Márton Fanni Bíborka kapta, aki amellett, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Közélelmezési és Agroturisztikai mérnök-menedzser szakán tanul, 438 órát töltött az egyesületnél, segítve annak munkáját.

A bodosi Verőfény

A bodosi Verőfény

A Baróthoz tartozó Bodos számos falurésze ősi elnevezésű. Ilyen például a Gecsedomb, Völgyalja, Sárospatak vagy a Csihányos. A helybéliek vagy a Bodosba látogatók a Szakosmart felől érkeznek a faluba, amely tulajdonképpen egy völgykatlan. Ezt érzékelteti a falu neve is: Bódos, Bujdos. A falu legnaposabb oldala azonban a Verőfény, mely a település központi tájékán húzódik. Gyakran tehenek, olykor őzek legelnek rajta, többnyire napos.

Leheletfinom humor és önirónia, avagy a lírának visszaadott vers

Leheletfinom humor és önirónia, avagy a lírának visszaadott vers

Kolozsvári András ötödik, Szarvascsoda című gyűjteményes verseskötete nemrég megjelent a Napkút Kiadó gondozásában is. A kötet alcíme („… avagy adjátok vissza a magyar verset a lírának!”) szerint – Bíró Bélát idézve – Kolozsvári András magát a költői formát (ezzel a kötettel is) hagyományos érzelmi-gondolati struktúrájához, a lírához szeretné visszaterelni. A líra a hagyományos meghatározás szerint a szubjektív, belső tartalmak feltárulkozása, de eredendően mindig közösségi érzelmek (általában dalos) kifejezése.

Befogadni minél többet

Befogadni minél többet

Amint arról lapunkban már beszámoltunk, tavaly értékes adománnyal lepte meg a Székely Nemzeti Múzeumot Finta Edit, Budapesten élő grafikus és festőművész. Saját műveiből két olajfestménnyel és tizenkét grafikával, idősebb Vastagh György (1834 –1922) négy festményével, valamint két beazonosítatlan képpel gazdagította a múzeum kincsestárát. Élete és munkássága néhány sorsdöntő mozzanatának ismertetéséhez az Elfolyó homok csöndje című könyvéből merítettünk.

Őseink nyomában

Őseink nyomában

A székely és iráni mondavilág elemeinek azonosságára mutatott rá dr. Sántha Attila (1968) költő, író, magyarságkutató, és vont le ebből logikus és kézenfekvő következtetéseket az őshazára és eredetünkre vonatkozóan a legutóbbi Kőrösi Csoma Sándor Napok alkalmából szervezett tudományos tanácskozáson, A Csaba-monda, Irán és Turán, no meg a Szijávusida-dinasztia és a heftaliták címmel tartott előadásában.