Dávid Antal író emlékezete

Dávid Antal író emlékezete

A Gábor Áron halála 170. évfordulóján az eresztevényi Benke-kúriában szervezett tudományos értekezlet alkalmából bemutatták Dávid Antal (1913–1988) Háromszék nem alkuszik, a budapesti Móra Ferenc Könyvkiadó által 1973-ban megjelentetett és a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó jóvoltából 2018-ban újból nyomdafestéket látott regényét. Az ágyúöntő legendás tetteit megörökítő szerző viszontagságos életútját Budapesten élő lánya, Fabók Györgyné Dávid Ildikó ismertette.

Zene és művészet misztikummal keverve

Zene és művészet misztikummal keverve

Román lapok és internetes oldalak egyaránt szuperlatívuszokban beszélnek- írnak a hétvégén lezajlott Waha fesztiválról, mely idén is Erdővidék határában, a Hatod- tetőn került megrendezésre, néhány száz méterre a tetőn átvezető főúttól, az erdő között. Szombaton mi is próbálkoztunk bejutni a fesztivál területére, de nem jártunk szerencsével. Ez egy olyan több napos zenés fesztivál, melyre a belépőjegyek ára majdnem 600 lejnél kezdődik, így nem nehéz elképzelni, hogy kikből is áll a fesztivál közönsége. Nem egyszerű emberekből, és pláné nem egyszerű székely emberekből, az biztos.

Százhetven éve hunyt el a székely ágyúöntő

Százhetven éve hunyt el a székely ágyúöntő

1870-től napjainkig időnként megjelennek olyan visszaemlékezések, történelmi munkák, amelyek megpróbálják elvitatni Gábor Áronnak a székelyföldi ágyúöntésben játszott főszerepét, és azt igyekeznek beállítani, hogy az érdem tulajdonképpen a balánbányai rézbánya felvidéki születésű (Krausz néven) üzemvezetőjéé. A dr. Pál Antal-Sándor történész szerkesztésében 2017-ben megjelent Ágyúcső és puskapor című tanulmánykötet is azt bizonygatja, hogy az első ágyúkat Bodor Ferenc öntötte Székelyföldön, amihez Gábor Áron csak asszisztált. Alább korabeli hírlapi tudósításokkal (némileg aktualizált helyesírással) cáfoljuk ezt a szerintünk tarthatatlan álláspontot.