Vallomások életútról és alkotásról

Vallomások életútról és alkotásról

Vetített képes előadáson sorolta fel Incze Mózes és Bodoni Zsolt festőművész az erdélyi kezdetektől külföldi elismertségig vezető útja fontosabb állomásait, illetve fedte fel alkotásai érzelmi és filozófiába hajló gondolati hátterét.  Az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) harmadik emeleti kiállítótermeiben Ösztön címmel, fiatal erdélyi, vagy erdélyi kötődésű képzőművészeket bemutató tárlat péntek esti egyedi záróeseményének a házigazdája Bordás Beáta intézményvezető volt. 

A valóság feltárója

A valóság feltárója

Kritikával fűszerezett és némi borúlátással átitatott önvallomásként bugyogtak fel a szavak B. Kovács Andrásból a Szarvascsoda című, gyűjteményes verseskötetének és Egy erdélyi salfe-made man címet viselő riportregényének szerda esti bemutatóján a sepsiszentgyörgyi LibriM könyvesboltban. Szokatlan, de jóleső gesztusának köszönhetően, az eseményen jelenlévők mindegyike ajándékba kapta a két könyvet.

Vétlenül az igazságért

Vétlenül az igazságért

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Moyses Márton kitüntető címet adományozott a minden jogi alapot nélkülözve, terhelő bizonyítékok hiányában, de terrorizmus vádjával mégis 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt kézdivásárhelyi Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak. Beke István nem tudott részt venni a koronavírus-járvány miatt szűk körű, viszont bensőséges hangulatú ünnepségen, ezért a neki járó oklevelet és érmét is bajtársa vette át kedden este az SZNT sepsiszentgyörgyi székházában.

Kétféle igazság létezik

Kétféle igazság létezik

Trianon másodszor – az 1947-es párizsi békeszerződés címmel tartott rendhagyó leckét Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyarországi történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja október 4-én a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Érzelemmentes, nagy ívű előadása során rámutatott, az első világháború után Magyarország megcsonkítását elsősorban a franciáknak, a második után pedig az oroszoknak „köszönhetjük.”

A művész sugallata

A művész sugallata

Képesek vagyunk-e újból belesimulni a természetbe és harmóniában élni a környezetünkkel, vagy vele együtt magunkat is felfaljuk nyereséghajhász, és éppen ezért önpusztító világunkban? Ilyen és hasonló kérdések juthatnak eszünkbe, miközben Rizmayer Péter budapesti születésű (1977), Sepsiszentgyörgyön élő képzőművésznek a Lábasház pincegalériájában kiállított, november 14-ig megtekinthető installációit szemléljük.

Megtenni mindent, amit lehet

Megtenni mindent, amit lehet

Pénteken felszentelték Sepsiszentgyörgyön az Evangélikus–Lutheránus Egyházközség Irgalmas Szamaritánus Keresztyén Oktatási Központját. A 25 különleges nevelést igénylő, Down-szindrómás gyerek számára meleg fészket nyújtani és fejlődési lehetőséget biztosítani képes, 414 négyzetméternyi hasznos felülettel rendelkező épület a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjának köszönhetően nyert formát Erdély egyetlen ilyen jellegű magyar nyelvű intézményeként. A beruházás értéke 111 millió forint.

Élmények nyomában

Élmények nyomában

Riportokká csontosodott versek, avagy versekké nemesedett riportok? – tevődik fel a kérdés Lövétei Lázár László Feketemunka (Egy hónap) című, a pozsonyi Kalligram Kiadónál frissen megjelent verseskötetének fellapozása során. Tartalmával a sepsiszentgyörgyi közönség is megismerkedhetett csütörtök este a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott bemutatón, amelyen a szerzővel Szonda Szabolcs igazgató beszélgetett.

Bemutató a Háromszék Táncegyüttesnél

Bemutató a Háromszék Táncegyüttesnél

Megtelt, amennyire a koronavírus-járvány okozta megszorító intézkedések közepette megtelhetett, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncstúdió terme, az együttes legújabb, Átöltözés címet viselő bemutatójának hírére. És amint az a fellépésük végére kiderült, a Háromszék Táncegyüttes ezúttal sem okozott csalódást, hiszen a tőle megszokott magas színvonalon és odaadással szórakoztatta a közönséget.

Művészeti felsőoktatás Sepsiszentgyörgyön

Művészeti felsőoktatás Sepsiszentgyörgyön

A Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem vezetőségének jelenlétében került sor ez utóbbi tanintézet művészeti kara kihelyezett festészeti és szobrászati részlegének tanévnyitó ünnepi ülésére kedd délelőtt a sepsiszentgyörgyi tanulmányi központban. A székelyföldi magyar nyelvű felsőfokú oktatás bővítése egy újabb örvendetes lépés az itt lakók jövője megalapozásában, fogalmazták meg a rendezvényen.

Aggasztó jelenségek

Aggasztó jelenségek

A sepsiszentgyörgyi születésű, de Temesváron élő volt mikós diák, Bodó Barna újságíró és szakíró, politikus, politológus, egyetemi docens két leg­újabb könyvével ismerkedhettek meg az érdeklődők szerda délután Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban, tegnap pedig a kézdivásárhelyi Vigadóban. A szerzővel Sepsiszentgyörgyön dr. Tapodi Zsuzsa egyetemi docens és Váry O. Péter újságíró, közíró beszélgetett.

Sorskérdéseink

Sorskérdéseink

A fenti címmel jelent meg a Kőrösi Csoma Sándor Napok tudományos ülésszakán elhangzott előadások anyagát szerkesztett formában egybefoglaló könyv, melyet a nagy tudós nevét viselő egyesület adott ki. A sorrendben 27. kötetbe sűrített dolgozatok szerzői – csak úgy mint előző években – a magyarságkutatás legújabb eredményeinek fényében és felhasználásával keresik a választ az örök kérdésre: „Kik vagyunk, honnan jöttünk?”

Nincsenek hatalmi vágyaik

Nincsenek hatalmi vágyaik

Egy hosszú, miértekkel terhelt és a koronavírus-járvány fenyegető árnyékában eltöltött időszak után végre nem a rácsok mögött, hanem szülővárosukban, Kézdivásárhelyen ölelhettük magunkhoz ártatlanul meghurcolt és bebörtönzött, de Istennek hála immár csak volt politikai foglyainkat, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.

Az őket ért hamis vádak és égbekiáltó igazságtalanság következtében Beke Istvánt tizenegy nap híján négy esztendőt, Szőcs Zoltánt pedig 1112 napot tartották bezárva különböző helyszíneken. Csupán, mert magyarnak születtek és büszkén vállalták a származásukat. Így tehát félő volt, hogy ennek a fegyház falai között is következményei lesznek. Ettől eltekintve azonban – bár az elején voltak erre utaló jelek –, végül senki részéről sem érte őket hátrányos megkülönböztetés. Véleményük szerint ez a magyar részről rájuk irányuló élénk figyelemnek is köszönhető, hiszen fontos tisztségeket viselő személyiségek keresték fel őket. Például a Román Parlament Emberjogi Bizottságában helyet foglaló Kulcsár-Terza József, aki a fogva tartásuk idején állandó látogatójuknak bizonyult. Ugyanakkor az erdélyi és magyarországi média is következetesen kiállt mellettük, és tudósított a sorsuk alakulásáról. A velük együtt raboskodó „nehézfiúkat” pedig a felsoroltakon kívül a nyakukba akasztott vád tarthatta tőlük távol, hiszen senki sem akart összetűzésbe kerülni egy „terroristával”.
Az idő múlását viszont úgy érzékelték, hogy számukra ólomlábakon vánszorog, és az ártatlanságuk tudatán kívül nehéz volt elviselni az otthontól és szeretteiktől való kényszertávollétet is. Ezen terhek cipelését a családtagok hozzájuk való viszonyulása és rájuk áradó megértő jósága tette elviselhetőbbé. De a kézdivásárhelyi, háromszéki, székelyföldi, erdélyi, magyarországi és Kárpát-medencei magyar közösségek mellettük történő kiállása is, mert ezek híre az anyanyelvű sajtó és média révén rendre eljutott hozzájuk. Segített továbbá az Istenbe vetett hitük és bizodalmuk, mert lehetővé tette, hogy próbatételként fogják fel a nyakukba szakadt igazságtalanságok sorozatát. Ugyanakkor őseiknek a szülőföld megtartása és a nemzet megmaradása érdekében hozott áldozatait sem feledték, dicső tetteik követendő példaként lebegtek előttük.
Beke István és Szőcs Zoltán szerénységére jellemző, hogy a helyt-állásukkal és magatartásukkal megszerzett bizalmi tőke birtokában sem dédelgetnek „hatalmi” vágyakat. A közszerepléstől őket eltiltó ítélet érvényességének a lejárta után sem. Szerető és megértő apa, férj és gyermekként, szabadidejűket és figyelmüket a családjuknak szentelve akarják élni a mindennapjaikat. Önazonosságuk vállalásából és megőrzéséből azonban nem fognak engedni, és a fegyházban megerősödött istenhitük is kapaszkodót jelent számukra a jövőben is.

A megtalált út

A megtalált út

„Keresztény kultúránkban két évezrede várjuk az Antikrisztust. Megjött. Öltönyt, néha nyakkendőt visel, és állandóan maroktelefonba beszél. Egyetlen vallása a profit (…)”– írja Másréti Kató Zoltán. Az idézet, A sötétség közepe címmel 2021-ben megjelent, tárcanovellákat tartalmazó kötetéből való, amelyet csütörtökön mutattak be estébe hajlóan, két másik kötettel (Ismeri ön Freudot és Óraátállítás) együtt a sepsiszentgyörgyi LibriM Könyvudvarban.