Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

A világörökségi cím a cél

A világörökségi cím a cél Kultúra

Dacia provincia határvonaláról (limes) tartott saját kutatási eredményeire alapozott előadást a téma szakértője, Visy Zsolt (sz. 1944) professor emeritus (PTE, Régészeti Tanszék) pénteken délután a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

A rendezvényre a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeuma (KKNM), a Romániai Limes Bizottság, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság (KMMI), a Kovászna Megyei Művelődési Központ, valamint a befogadó intézmény közös szervezésében került sor. Dr. Alexandru Popa régész, a római kori limeskutatásokat a térségben irányító és felügyelő KKNM munkatársa üdvözlő szavai után Csáki Árpád történész, a KMMI vezetője a jelenlévők köszöntését követően Visy professzor pályafutását is felvázolta.

A székelyföldi Énlaka határában kutatási és ásatási engedéllyel rendelkező magyarországi régész az ELTE régészet-latin szakának elvégzése után szakmáját a Dunaújvárosi Múzeumban kezdte gyakorolni, ahol a Szentesen töltött egy esztendő megszakítást leszámolva is 15 éven át tevékenykedett. Erre a szakmai szempontból nagyon termékeny időszakára esett egyetemi doktorátusának a megszerzése. Innen a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karára távozott, amelynek 1996–1998 között a dékánja volt. 1998–2000 között a Nemzeti Kulturális Minisztérium helyettes államtitkári, 2016–2019 között a dunai limes világörökségi pályázat miniszteri biztosi tisztségét töltötte be, 2002-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett.

Megtudhattuk továbbá, hogy szűk két évtizede tart a Római Birodalom Nagy-Britanniától Közép- és Kelet-Európán, valamint a Közel-Keleten át Észak-Afrikáig húzódó, mintegy 6000 km hosszú határvonalának a kutatása és feltérképezése az UNESCO világörökség-lajstromára való felvétele végett. Így a Duna folyását követő, Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária és Románia területére eső szakasznak is, amelynek egyes részei immár világörökségi védelmet élveznek. Magyarország 2021-ben kilépett ugyan a feltárást segítő közös pályázatból, azonban Visy professzor nemzetközi szinten továbbra is folytatja ezt a munkát.

Az említett programhoz tartozik Dacia provincia, vagyis a rómaiak által Kr. u. 106-ban meghódított és egyik tartományukká tett terület katonai létesítményekben bővelkedő határszakaszának feltárása, amely sikeréhez énlakai ásatásaival a magyarországi régész hathatósan hozzájárult. Visy professzor az előadása folyamán rámutatott, a dákok államát leigázó és megszüntető Traianus császárt (Kr. u. 98–117) a trónon követő Hadrianus (Kr. u. 117–138) gazdasági és politikai okokból a meghódított terület részleges feladása mellett döntött, és kiürítette a Dunán innen eső részeit.

Kutatási eredményeire hivatkozva a tudós kijelentette, a megmaradt provincia új határa, ahol erre lehetőség nyílott, a folyók mentén vagy a hegyek gerincén haladt. A vonalán azonban csak őrtornyok, indokolt esetben védősáncok épültek, a határ őrzését biztosító csapatok innen 5–10 km távolságra, a hegyvonulatok lábainál meghúzódó völgyekben épített erődítményekben állomásoztak.

Fontos eredményként értékelhető az énlaki római castellum feltárása során előbukkant felirat, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Kr. u. 149-ben épült, a kaputorony pedig a 3. század elején. Ugyanakkor kiderült, hogy a kapukat a 3. század harmincas éveiben biztonsági célból részlegesen vagy teljesen elfalazták.

Fotó: Solymosi-Incze Enikő

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük