Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

Közös tragédia

„Vajon elköltözött az országhatár? Eladták Erdélyt? Vajon az RMDSZ fizeti az áramszámlát? Boc úrnak szavazatokra van szüksége a városi tanácsban? Vagy magyar napok vannak? Tényleg kíváncsi vagyok, mi az oka a fotón látható szemétnek” – írta egy román nemzetiségű kolozsvári lakos az elmúlt hétvégén, Emil Boc polgármester közösségi oldalán. Méltatlankodását a kincses város főterén, pénteken megnyílt karácsonyi vásár három díszkapujának egyikén található, magyar nyelvű rendezvényhirdető felirat váltotta ki, amiért azt középen helyezték el, és román nyelvű megfelelőit a két oldalán. Ennek tényét éles hangnemben mások is kifogásolták, ezért már szombaton lecserélték egy olyanra, amelyen a vásár elnevezése felül szerepel románul, és csak alatta magyarul.

Ott tartunk tehát a nemzetiségeivel szemben gyakorolt példás bánásmódjáról minden lehetséges európai és világfórumon dicshimnuszokat zengedező Romániában, hogy egy árva magyar nyelvű szöveg közfelháborodást okoz. Ráadásul az általunk alapított Kolozsváron, amelynek a szellemi kisugárzása évszázadokon át messzire hatott. Amelyet mi tettünk a kultúra és a tudomány fellegvárává. Amely népességének 1850-ben 63%-t és 1948-ban is még 58%-át kitevő magyar lakossága a kommunizmusban végrehajtott tömeges román betelepítések és állami szintre emelt üldöztetése nyomán került számbeli kisebbségbe.

A történtekért azonban nem a kincses városban így vagy úgy gyökeret vert románok és utódaik a hibásak, illetve felelősök, hanem a lelküket országszerte magyarellenességgel mérgező, az ügyködésük következtében kicsírázó ellenszenvet történelemhamisítással és rágalmazással szító, tápláló mindenkori bukaresti hatalom, valamint a helyi megbízottjai. Így terelik el a közfigyelmet immár több mint száz esztendeje a lakosság kárára, meggazdagodásuk érdekében elkövetett visszaélésekről és csalásokról. A román nemzet nagy tragédiája – de nem csak, hogy ezt a soraiból kevesen ismerik fel, és közülük is csupán néhányan teszik szóvá. A mai összekuszált, a hitét, erkölcsi tartását és értékeit külső nyomásra folyamatosan vesztő világunkban ugyanis egymással ellenségeskedve nem, hanem csak összefogva maradhatunk meg annak, amik vagyunk: magyarnak, románnak.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások