Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

Sörkészítés és -fogyasztás

Sörkészítés és -fogyasztás Kovászna megye

A magyarországi sörkészítés és sörfogyasztás történetéről lebbenti fel a fátylat a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM), valamint a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum közös vándorkiállítása, amelynek megnyitójára november 10-én került sor a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. Megtekintése során többek között kiderül, hogy kik és hogyan főztek sört Magyarországon, és miért Pest vált a magyar sörgyártás fellegvárává, de a háromszéki sörgyártás kezdeteivel is megismerkedhetünk.

Hirdetés
Hirdetés

Vargha Mihály intézményvezető köszöntőjében rámutatott, hogy a kávézási kultúrát (2011) és a szerzetesek étkezési szokásait (2019) bemutatók után, az MKVM immár harmadik alkalommal örvendezteti meg színvonalas kiállítással a sepsiszentgyörgyieket és nem csak őket.
A tárlatot megnyitó dr. Török Róbert MKVM-igazgató a lélekből fakadó üdvözlő szavakon túl, a gazdag anyag részletes ismertetésével is megörvendeztette a népes közönséget.

A vándornépek sört ittak
Pontosan nem tudni, hogy az ember mikor kezdett sört főzni, azonban a Kék-Nílus völgyéből 7000 éves, cirokból készült sörlelet került elő, és az észak-kínai Jiahu (olvasd Csiahu) tartományban 9000 éves rizssört találtak. Akkoriban még nem főzték, hanem normál hőmérsékleten erjesztették a sörcefrét. Az egyiptomiak Kr. e. 1800 körül már erre a célra tenyésztett élesztőgombákat használtak. Európában a Kr. e. 6. századtól állítottak elő sört Írország és Anglia területén, az ókori germán törzsek pedig már üstökben főzték. A vándorló életmód kizárta a borkészítés lehetőségét, ezért a rövidebb tenyészidejű árpából és kölesből nyerhető sör a sztyeppei népek, köztük a magyarok kedvenc italává vált.

A sörfőzés hagyománya Magyarországon a 11. századtól bizonyítható, Felső-Magyarország bányavidékén, a nagyvárosokban, uradalmakban, a kolostorok körül és falvakban is űzték. Az első sörös cégek azonban csak a 16. század végén alakultak meg.

Az ital minden társadalmi rétegben nagy népszerűségnek örvendett, amely az ivóvizek szennyezettségének, valamint tápláló és gyógyító hatásának tudható be. Általában árpából készítették, de amint a tihanyi apátság alapítólevele (1095) igazolja, már akkoriban komlóval fűszerezték és tartósították.

Mitől lett kőbányai a sör?
A legrégebbi, napjainkig folyamatosan termelő magyarországi sörgyár Temesváron kezdte meg működését 1718-ban. Az első pesti sörfőzdét a müncheni Schmidt Péter létesítette az Üllői úton 1844-ben, majd a kőfejtés következtében kialakult 30 km hosszú pincerendszer és a rendelkezésre álló minőségi víz nyújtotta előnyök kihasználása végett Kőbányára telepítette. Így alakult itt ki a magyar sörgyártás központja, ahol 1862-től a schwechati sörgyár tulajdonosa, Dreher Antal is gyökeret eresztett.

A 19. század végén az erdélyi sörgyártás több mint fele, pontosabban a 21-ből 12 „serfőzde” a brassói kereskedelmi kamara, vagy-is a mai Brassó, Hargita, Kovászna és Szeben megye területére esett.
Háromszéken az óbecsei születésű, de ide Pécsről érkező Wellenreiter János létesített sörgyárat Sepsiszentgyörgyön 1857-ben, és a testvére, György ugyanabban az időben a Kantában. Török Samu sörgyára 1862-ben épült fel Kézdivásárhelyen. Így nem véletlen, hogy Illyefalván, Málnáson és Bodolán kiterjedt komlóültetvényeik voltak.

Dr. Török Róbert igazgató érdekfeszítő tárlatvezetése során arra is fény derült, hogy a balszerencsét jelölő, német nyelvből átvett pech szavunk is a sörgyártáshoz kapcsolódik. Eredeti jelentése szurok, amit a sör tárolására használt bükkfahordók szigetelésére is használtak, ezért olykor megesett, hogy csapoláskor egy-egy darabkája a korsóba került. Akinek ilyen jutott, arra azt mondták, hogy pechje volt. Ugyanakkor a lusta, hasznavehetetlen, semmittevő ember minősítéseként szolgáló léhűtő megnevezés is a söriparból ered. A sör főzését ablakkitárással gyorsítani és a hőfokát időnként mérni hivatott személyt nevezték így. A kenyerüket nehéz fizikai munkával keresők szemében a különben nagyon fontos munka ugyanis fölöslegesnek minősült, ezért negatív értelmezést kapott.

Az eseményt a Bikfalván élő Demeter házaspár, Petrova Anasztázia udmurt és Demeter Miklós székely-magyar nemzetiségű néprajzkutatónak, a söreikről is híres csuvasok dalait megszólaltató előadása tette színesebbé. A kiállítást 2023. március 5-ig lehet megtekinteni. <<

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük