Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés
Indul a jegyárusítás a Tamási Áron Színház előadásaira

Indul a jegyárusítás a Tamási Áron Színház előadásaira

Hétfőn, szeptember 4-én indul a jegyárusítás a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház idei évadi előadásaira a sepsiszentgyörgyi Központi Jegyirodában és a biletmaster.ro honlapon. Sajnálattal értesítjük közönségünket, hogy az általános drágulási hullámot a színháznak sem sikerült elkerülnie, de igyekeztünk csak minimálisan emelni árainkat, átlagosan 5 lejjel.

Hirdetés
Hirdetés
Örökségünk a múzeum kertjében

Örökségünk a múzeum kertjében

A Székely Nemzeti Múzeum felújításával egy időben az épület udvarán, kertjében is átfogó munkálatokra, látványos átalakításokra került sor, ám mindvégig tiszteletben tartva az intézmény és tervezője (Kós Károly) szellemiségét. Az éppen Sepsiszentgyörgyön tartózkodó dr. Herczeg Ágnes budapesti kerttervezővel, egyetemi docenssel beszélgettük a koncepcióról, kivitelezésről és arról, hogyan sikerült a századokra visszanyúló erdélyi kertépítészeti hagyományokat átmenteni a mába.

Hirdetés
Hirdetés
Ma van Szent István ünnepe

Ma van Szent István ünnepe

Mivel a szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját, a magyar egyház ezt a napot iktatta névünnepeként a naptárba. Mária Terézia 1774-ben nyilvánította országos ünneppé, a rendszerváltás óta számít a legfőbb magyar állami ünnepnek. A népi hagyományban alig van nyoma a Szent István-nap köré fonódó szokásoknak, de azért találunk egy párat.

Babba Máriától Nagyboldogasszonyig

Babba Máriától Nagyboldogasszonyig

Közel ezer éve annak, hogy Szent István királyunk a Napbaöltözött Asszony, a Mennyek Királynője (Regina Caeli) oltalmába helyezte országát – hétszáz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Mexikó védőszentjévé nyilvánítsa a Guadalupei Szűzanyát, hogy aztán a múlt században a Fülöp-szigetek is kövesse példáját, míg Brazíliában az Aparecidai Miasszonyunkhoz, Portugáliában a Szeplőtelen Szűzhöz fohászkodnak. Mária mennybemenetelét, illetve a Szent István-i felajánlást ünnepeljük augusztus 15-én, és értelemszerűem eleink is különös figyelmet szenteltek ennek a napnak, annál is inkább, mert Nagyboldogasszony „nyolcada”, amelybe Szent István napja is beletartozik, ezer éve a magyar egyházi év kiemelkedő időszakának számít.

Amerre Tuzson Jánosék is menekültek

Amerre Tuzson Jánosék is menekültek

A nyergestetői csatára való emlékezéskor említettük, hogy miután meghátrálni kényszerültek a többszörös túlerővel szemben, mind Gál Sándor, mind Tuzson János megfogyatkozott egysége a Mitácson keresztül nyert egérutat az ellenség elől. Valamikor ez volt az Erdővidéket és Alcsíkot összekötő egyetlen országút. Igen, ez a megnevezés régen illet is rá, de amikor nemrég végigjártuk, nem akartunk hinni a történelemnek.

Lőrinc tüzes könnyei beválthatják az álmokat

Lőrinc tüzes könnyei beválthatják az álmokat

A spanyol származású Lőrincet, II. Sixtus pápa diakónusát Kr. 258-ban, a Via Tiburtina mellett rostélyra bilincselve elevenen megsütötték, mert fölöttese elfogatása után nem volt hajlandó kiadni az egyház féltve őrzött és időközben általa a szegények között szétosztott kincseit. Miközben a máglyán a bűnös világot siratta, szeméből könnyek csordultak ki – az óangol néphagyományban emiatt Szent Lőrinc könnyei néven szerepelnek a névünnepe táján hulló csillagok. Régi székely eleink az év utolsó napjának tekintették, amikor is új tüzet gyújtottak Bálványos várában.

Urunk színeváltozása napja

Urunk színeváltozása napja

Ma van Urunk színeváltozása – latinul: transfiguratio – napja: a hagyomány szerint ekkor szentelték fel a galileai Tábor-hegyen, Jézus megdicsőülésének helyén még az arab hódítás előtt megépült három bazilikát. Hozzánk, magyarokhoz emellett a nándorfehérvári csata okán is kapcsolódik, no meg annak okán is, hogy már a Szent István előtti őseink úrnak nevezték istenüket. Ebből kifolyólag aztán népi tapasztaltunk gazdag tárházában is találunk rá vonatkozó utalásokat.

A székely Thermopüla

A székely Thermopüla

Laikusok, történészek a mai napig vitáznak azon, hogy a Tuzson János egysége által vívott nyerges-tetői csata (1849. július 31–augusztus 1.) a szabadságharc utolsó részgyőzelmeként értelmezető-e, vagy az is a vesztes ütközetek közé sorolható. Úgy véljük, abban a reménytelen helyzetben, amikor mindenki számára világos volt a hamarosan bekövetkező tragédia, tízszeres túlerővel szemben közel két napon át helytállni felér egy Thermopülával, még ha nem is vesztek oda mindnyájan. Sajátos magyar lelkületre, gondolkodásmódra vall, hogy inkább szeretünk vereségből, veszteségből mítoszt teremteni, mint győzelemből.

Még művelni szeretné a „csoda” magyarázatát

Még művelni szeretné a „csoda” magyarázatát

Ma tölti be a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik, ugyanakkor munkatársa volt a Kovászna megyei napilapoknak, legutóbb, több éven át a Székely Hírmondónak. Tizenkét önálló kötete jelent meg, további tizenegy szerkesztésében, gondozásában vállalt szerepet. A kerek születésnap apropóján kértük fel egy rövid életmű-összegzésre.

Újra kinyitják Orbaiszék népművészeti kincsesládáját

Újra kinyitják Orbaiszék népművészeti kincsesládáját

A meghitt családias rendezvénynek megálmodott Orbaiszéki Forgács Fesztivált 2018-ban azzal a szándékkal hívták életre szervezői, hogy alkalom legyen számba venni, illetve az oda látogató turistákkal megismertetni a kistérség gazdag népi hagyományait, találkozási lehetőséget teremteni az ott élők számára, erősíteni az identitást. Hétvégén negyedik alkalommal hozzák tető alá Kovásznán, az eredetileg kitűzött cél változatlan.

Ma nem szerencsés kimenni a mezőre

Ma nem szerencsés kimenni a mezőre

Illés napján régen nem dolgoztak a mezőn, aminek részben prózai oka volt. Ez idő tájt ugyanis gyakran keletkeztek (és keletkeznek mai is) villámlással kísért zivatarok, és félő volt, hogy a ménkő belecsap a szénát forgató vagy jószágait terelgető gazdába. Utóbbi csak abban bízhatott, hogy a próféta nem tudja, mikor van a neve napja, azaz nem mindig találja el a tűzokádás pontos időpontját, és ebben a többi szent nem is igyekezett a segítségére sietni.

Tusványoshoz kapcsolódó emlékkiállítás

Tusványoshoz kapcsolódó emlékkiállítás

Július 18-án, kedden 15 órakor Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere és dr. Bordás Beáta művészettörténész, kurátora nyitja meg Jándi Dávid (1893–1944) festőművész emlékkiállítását az Erdélyi Művészeti Központ (EMűK) harmadik emeleti kiállítóterében. Az esemény a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, azaz Tusványos kísérőrendezvényének számít.

Tartalmas élményeket kínáló olvasó- és kézműves tábort zártunk

Tartalmas élményeket kínáló olvasó- és kézműves tábort zártunk

Hat korábbi kiadást követően, amelyek 2013-tól évente jöttek létre, és amelyek sorát a járvány megtörte, a fonalat pedig 2021-ben egy rendhagyó napközi tábornak tekinthető műhelyfoglalkozás-sorozattal sikerült felvenni,idén kilencedik alkalommal szervezett olvasó- és kézműves tábort a csernátoni Haszmann Pál Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár, 5–8. osztályos háromszéki diákoknak.

Lapszámbemutató Borcsa Jánossal

Lapszámbemutató Borcsa Jánossal

Július 6-án, csütörtökön délután hat órától rendhagyó lapszámbemutatót tart a Székelyföld kulturális folyóirat a csíkszeredai Székelyföld Galériában (Tudor Vladimirescu utca 5. szám). A folyóirat vendége a hetvenéves Borcsa János irodalomtörténész, kritikus, akivel Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője beszélget, továbbá ekkor mutatják be a Székelyföld júliusi, 2023/7-es lapszámát.