Felhívás!

Már nem néznek csodabogárnak

Már nem néznek csodabogárnak Életmód

Nemcsak ingyenes munkavégzés, hanem életforma az önkéntesség, élményekkel teli tapasztalatszerzés – legyen az itthon vagy idegenben. Az időnk önzetlen feláldozásával jár, viszont az idegen embereknek nyújtott segítség, odafigyelés vagy akár anyagi támasz révén mi is gazdagodhatunk, és teljesen új életérzést tapasztalhatunk meg. Ezekről beszélgettünk a héten, az önkéntesség világnapján Ráduly Attilával, a Zöld Nap Egyesület vezetőjével, akiknél fő tevékenységnek számít az önkéntes munka.

– A Zöld Nap Egyesület évek óta részt vesz az Európai Önkéntes Szolgálat programban. Mikor és hogyan döntöttek amellett, hogy ez lesz az egyesületük egyik fő tevékenysége?

– Mindig is szükségünk volt és lesz olyan emberekre, akik nem csak szavakkal, de tettekkel is szeretnék segíteni a környezetvédelem ügyét. Az egyesület legnagyobb forrása a közreműködők által végzett hatalmas mennyiségű önkéntes munka, melynek nem lej a mértékegysége. 2011 tavaszán kapta meg a Zöld Nap Egyesület az akkreditációt az Európai Önkéntes Szolgálatba, új nevén Európai Szolidaritási Testületbe, ez az Európai Unió egyik kiemelt programja. Ennek keretén belül eddig huszonöt önkéntest fogadtunk, és tizenkettőt küldtünk ki.

Hogy érzi, adtak valamit a világnak az önkéntes munkával, vagy inkább kaptak és többé váltak e tapasztalások révén?

– Adtunk, adunk, kaptunk és kapunk is. Hiszem azt, hogy a mindennapi tevékenységeink során sikerült valami pluszt nyújtani az elmúlt évtizedben Háromszék lakosságának. Többek között a mi szerepünk az emberek megnyerése, és fogékonyabbá szeretnénk tenni a környezeti problémák iránt. Az emberek szembesülnek a káros hatásokkal, de ennek ellenére növekszik a tömeg- és luxusfogyasztás, az energiafelhasználás, a termelés miatt pedig élőhelyeket tesznek tönkre.

Több országból érkeznek fiatalok önökhöz önkénteskedni. Mit hoznak ők a világ teljesen eltérő pontjairól? Hogyan látja, van eltérés a különböző országok vezetőinek, illetve lakosainak hozzáállásában az önkéntességgel kapcsolatosan?

– Az önkéntességből nemcsak az érintett közösség, hanem maga az önkéntes is profitál. Az önkéntes szerves tagja a helyi közösségnek, ezáltal maga is gazdagodik: szolidaritást és toleranciát tanul. Én pedig például a külföldi önkéntesektől az eddigiekben számos tapasztalatot szereztem elsősorban kulturális, idegen nyelvi, de akár szakmai téren is. Teljes mértékben eltérés van az országok között, például megfigyelhető, hogy a kaukázusi országokból 95%-ban csak lányok jelentkeznek. De vannak olyan országok (pl. Magyarország) is, ahol az önkéntes munka az érettségihez kötelező. 

Az önkéntes munka egyik hátulütője, hogy kevés anyagi juttatással, vagy egyáltalán nem jár azzal. Legtöbbet emiatt fanyalognak, és maradnak távol az ilyen jellegű munkavégzéstől. Önöknek mi segített ezen túllépni, mi motiválta, hogy belekezdjenek?

– A kezdetekben jellemző volt, hogy mi közösségi kezdeményezők/önkéntesek leginkább csodabogárként voltunk számon tartva, és néha nemhogy a kellő elismerést nem kaptuk meg a környezetünktől, hanem inkább furcsálló megjegyzésekkel illettek egy-egy elvégzett feladat kapcsán. Szerencsére ez a meglehetősen értékhiányos helyzet az önkéntesség megítélése terén lassan kezd elmúlóban lenni.

Ha egyszer megkóstolja az ember ennek az ízét, akkor rákap, vagy mindig más oka és motivációja volt újra elindulni?

– Ahogy a kérdésből is kitűnik, ha egyszer valaki bekapcsolódik egy civil szervezet életébe, akkor nagyon nehéz kimaradni, és párhuzamos lenni a közéleti dolgokkal. Ugyanakkor, ha cselekvően részt vesz a szervezet életében, az ott szerzett tapasztalat felérhet egy egyetemi diplomával is. Az önkéntes munka során önmagamat is fejleszthetem, számos lehetőséget ad a kreativitás megmutatására, és az önkifejezésre is. Ugyanakkor nincs olyan település a környéken, ahol az elmúlt években ne sikerült volna valamilyen kulturális, oktatási vagy sporteseményt szervezzünk. Ezért nincs is olyan hely, ami valamire ne emlékeztetne.

Globális szinten mi az az érték, amit az önkéntesség hozzáadhat a társadalomhoz?

– Ne felejtsük el: amikor a civil szférába fektetünk be pénzt vagy energiát, mindig a saját hosszú távú jövőnk és jólétünk érdekében tesszük. A civil szféra hidakat tud építeni a különböző társadalmi szektorok, nemek, népek és nemzetek között. Ezért is gondolom azt, hogy elengedhetetlenül fontos minél több emberrel megismertetni a civil szféra szépségét.

Tamás Réka

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.