A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Ismerkedjünk az új közigazgatási törvénnyel 2.

Mivel nemcsak az államigazgatás szolgálatában álló, vasalt selyemöltönyökben viharzó közméltóságok életére, hanem az önkormányzatokra, helyi közösségekre, de a gazdaságszervezésre is, így borítékolhatóan az egész erdélyi magyarság létmódjára kihatással lesz a minap elfogadott új közigazgatási törvénykönyv. Javallott hát elidőzni fölötte bár még néhány gondolat erejéig.

Már csak azért is, mert a területi kormányhivatalok, a prefektúrák hatáskörének arasznyi visszaszorításán túl, de az anyanyelv-használati jogok kibővítésén és annak alkalmazását elősegítő intézkedések mellett is találunk a jó kormányzás felé mutató intézkedéseket. Igen, ez van, bármennyire is valószerűtlen fejleménye ez a román valóságnak. Nem állítom, hogy ne lennének vitatható pontjai a törvénynek, de néhány kiemelt példával most inkább a fenti kijelentést bizonyítanám. Mutatom.
Az új törvénykönyv átírja azt a cikkelyt, illetve töröli azon részét, mely a központi végrehajtás és a területi szervezetek viszonyrendjét szabályozva kijelenteti, hogy az országos érdek prioritást élvez a helyivel szemben. Gondolom, nem kell ecsetelni, hogy a nemzeti léptékű közjó – főleg annak képlékeny értelmezése – mekkora akadályokat gördített idáig az önkormányzatok önálló kezdeményezései és fejlesztései elé.

Könnyítettek az évtizedek óta parlagon fekvő állami közvagyon önkormányzati tulajdonba helyezésének feltételein (pl. sepsiszentgyörgyi kultúrház!). És megnyitották az utat a helyi idegenforgalmi fejlesztések előtt azzal, hogy az államtól a megyék tulajdonába kerülnek a különleges jelentőséggel nem bíró tavak és partszakaszok.
De pozitív hatással lesz az önkormányzatok jövedelmére, így azok gazdálkodására az RMDSZ által beterjesztett azon előírás is, amely a felszíni erőforrások (pl. borvizek!) kiaknázásából származó állami jövedelmek 40%-át a helyi, megint 40-et a megyei, és csak 20%-át osztja a központi költségvetés feneketlen bendőjébe.

Látható tehát, hogy az elnöki aláírásra váró közigazgatási törvénykönyv azáltal, hogy növeli a helyi, demokratikusan választott önkormányzati testületek mozgásterét és pénzügyi forrásait, a jó kormányzás irányába mozdul.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2018. július 12., 13:09
    ÉRTÉKELÉS: 12

    A munkás a minimálbér körüli fizetés után ő is kap majd egy szép speciális nyugdíjat.Gyönyörű ország ez . Mindenki speciális nyugdíjat kap mindjárt,aki fizetett vagy negyven évet annak oda vetnek egy pár lejt . Ez még meddig mehet így? Szégyen uraim.