A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Őszben a nyár

Érzed-e még bőrödön a nyarat,

a zsongón lebegő fátyolfinom mámort,

a menta fűszerét, s ha a szegfű illat

hozzád ért néha, és Nap tüzével átfont?

A kaszálóréten, ahol széna száradt,

szalmakalapoddal intettél a nyárnak,

s amikor az izzás esti fénybe hullott,

álom-cserepekből építettél várat.

 

Érzed-e még az ízek örömét,

a kacagó málna mézeskedvű dalát,

s ahogyan felsejlett nyelveden a zamat,

ha cukrozott ribizlit hozott nagyanyád?

 

Hangjára a nyárnak emlékszel-e még?

Ahogy lágy-ölelőn a fuvolázó árnyék

elringatta őrzőn napodban az álmot,

s mert az emlékezés vissza-vissza jár még:

lám, az ösvény mellett bágyadnak a rózsák,

s a tiszta harangszó is méla, álmatag,

fűbe hull egy alma tompán, elgurul…

s valahol a kertben egy gyermek felkacag.

Zelenka Brigitta

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Az angyal

Az angyal

Az angyal kifáradt rendesen. Örömmel végezte munkáját, de mára igencsak sok munka jutott. Dohogott is magában: valami baj lehet a mennyország logisztikájával. Az ördögbe is, jobban szervezhetnék a munkát odafenn! Számtalan társával együtt gyakran unatkozva a szárnyukat lógatják, máskor meg azt sem tudják, hogy hol áll a glóriájuk, annyi a munka. Sajnos, ő csak egy egyszerű őrangyal, nincs semmi beleszólása a dolgok menetébe.