Felelőtlen „megcsapolás”

Olvasóink jelezték, hogy kirándulásaik során a Rétyi Nyírben kiszáradt tófészkeket, derékmagasságban kitört-kiszáradt fákat találtak. Dombora Lehellel, Réty polgármesterével beszélgettünk, és kiderült, hogy több felelőtlen személy „csapolja” a természetvédelmi területet, illetve arról is szó esett, hogy miként akadályoznák meg a Nyír kiszáradását, elpusztulását.

Réty polgármestere kérdéseinkre elmondta, hogy a jelenség nem újkeletű. Kiderült, hogy a gyors haszon érdekében a Rétyi Nyír ökoszisztémájának tönkretétele már több évtizeddel ezelőtt kezdődött, amikor a régi rendszerben méretes sáncot ástak – a bejárattól hosszan az erdő mellett a Feketeügyig –, hogy lecsapolhassák az itt lévő tavakat, és így növeljék a gazdasági, termőterületeket.

– A természet azóta saját magát gyógyította, ez a sánc eltömődött, a rajta lévő hidak beszakadtak, mivel az elmúlt 20 évben nem volt karbantartva, ebben a sáncban alakultak ki vizes területek, jómagam is itt láttam utoljára kék békát. Több elmélet született, miszerint ennek betömésével újra feltelnének a tavak a Rétyi Nyírben. Sajnos, nem ennyire egyszerű a jelenség! Fontos hangsúlyozni, hogy már a sáncban sincs víz, a talajvízszint még lejjebb van: és erre is van magyarázat. A valós problémát a Feketeügy szabályozása okozta – avatott be Dombora.

Kiderült, hogy a 70-es évek árvizei után az illetékesek az árvízvédelemre hivatkozva levágták az egykori kanyarokat, így alakultak ki a mostani patkó alakú holtágak, illetve ástak egy nyílegyenes medret is, így felgyorsult a víz esése, mélyebbre ásta magát a Feketeügy.

– A Feketeügy vízszintje mélyebbre került, ami a felgyorsult vízfolyás direkt következménye, kialakult egy bizonyos elszívó hatása, így harminc év alatt legalább 1,5-2 méterrel csökkent a talajvíz- szintje a Rétyi Nyírnek. Bárminemű csapadék, a Rétyi Nyírből – a tófészkekből – lehúzódik egy bizonyos idő alatt a Feketeügybe, és természetesen az elmúlt időszak klímaváltozása is érzékelteti hatását. Több éve foglalkoztat a kiszáradás megakadályozása, hiszen ez valós probléma, összességében egy ökoszisztéma-katasztrófa – magyarázta az elöljáró.

Kifejtette, hogy Kovászna Megye Tanácsával, topográfusokkal, geológusokkal és a természetvédelmi terület gondnokságát ellátó ügynökséggel közösen több megoldást is elemeztek, fúrásokat végeztek, többek között a közeli Béldi-patakból is hoztak volna vizet csőrendszerrel, de mély talajfúrásokkal is vizet „varázsoltak” volna a helyszínre. Sajnos, eddig egyik sem bizonyult kivitelezhetőnek.

– Az egyetlen megoldást a Feketeügy vízszintjének vízlépcsőkkel való visszaemelésében látom, de erre árvízvédelmi okok miatt egyelőre kevés a lehetőség. A bajt tetőzi, hogy egyesek a gyors haszon reményében nem tisztelik a természetet, olyanokat is elkaptunk, akik már-már ipari méretben csapolták a nyírfákat, lyukakat fúrtak tavasszal a fatörzsekre – amikor a fa magába szívta az életadó nedvet – és lecsapolták a nyírfa nedvét, továbbá természetesen a kiszáradt fa is könnyű prédát jelent, vannak, akik szekérhez kötve törik ki a fákat. De az is aggasztó, hogy a nyírfánál sokkal nagyobb vízelszívó képességgel rendelkező fenyő is egyre jobban elszaporodott a nyírerdőben – összegezett Dombora.