Olyan január is volt, amikor a békák kuruttyoltak

A környezetvédelmi minisztérium minapi jelentése szerint a 2023-as volt minden idők legmelegebb éve Romániában, már amióta hivatalosan mérik és rögzítik a hőmérsékleti értékeket. Erre hajaz az idei tél is, amely eddig alig mutatott magából valamit, és január eleje is jószerivel az egész Székelyföldön hómentes napokkal köszöntött be. Még mielőtt pánikba esnénk, inkább lapozzunk vissza a történelemben.

Lapozni persze nem lehet a végtelenségig, hiszen az írott források korlátozzák az áttekinthető időszakot, de 1554–55 teléről már van olyan székelyföldi adatunk, miszerint az olyan lágyra sikerült, hogy Marosvásárhelyen nemhogy jeget, de még havat sem láttak – az olvadást követő árvíz el is vitte a város malmát farsangkor. Pár évtizeddel később, 1598. január 18-án a következőket jegyezte fel a krónikás: „mindenütt olvadván a hó is, borzalmas, és a vizeknek azelőtt soha nem látott áradása egész Erdély-országban olyannyira, hogy az már csodaszámba ment.”

Ugorjunk egyet az időben. 1707–1708 telén Nagyszebenben olyan meleg időjárás alakult ki, „hogy az emberek szánthattak, s a madarak a földek felett oly szépen énekeltek, mint nyáron.” Igaz, a következő év januárjában a Barcaságban már „oly hideg volt, hogy sok ember, állat megfagyott ill. kifagyott, és a vizek fenékig befagytak.”

Alig két évtized múlva, 1726–27 telén „Erdély északi nagyobb részében… a vetések, vetemények, füvek, némelly folyó vizek, Tóók és kútak kiszáradván, mind az emberek és barmaik élései igen elszűkülnek… A székely földön és más némelly helységekben is a szarvas marhák igen döglenek.”

1737. január 22-én „kelet felől olyan heves téli szélvihar támadt, amilyent a jelenkor még nem ismert; mintegy három napig tombolt, és számos épületet megrongált.” Igen, akkoriban is tomboltak orkánerejű szelek, sőt 1740-ben „a kegyetlen fagy és a hóval terhes, szokatlanul dermesztő északi szél (amelyet általában Nemerének hívnak) a háromszéki mezőkön néhány ember halálát okozta.” Két évvel később, ugyancsak január 22-én, azaz „Szt. Vince napján olyan erős volt a nap melege, hogy itt a békák kuruttyolását hallottuk.” És ezt Torján jegyezték fel, ahol a már említett Nemere szele igencsak gyakran mutogatta a fogát, de például 1781 januárjában az egész Háromszéken az „eddig leesett havat annyira elvitte, hogy alig szánkázhatnak.”

A következő évben azonban már az egész Székelyföldön „az ujév kegyetlen hófergeteges Nemerével köszöntött be. Kézdivásárhely körül az útban lévő 5 ember megfagyott, két leányt összeölelkezve találtak hotan… A második nap is oly sanyaritó hideggel virradott fel, hogy némely utasembernek fülét, kezét, lábát s egyéb tagjaikat tsipte meg.”

1836. január 3-án Besztercén –30,6°C-ot mértek. A nagy hideget azonban rövid időn belül enyhülés követte, a havazást pedig eső. Ugyanakkor a nagyenyedi –27,5°C a madarak elhullását eredményezte, és „több fagyhalál történt az utakon is”.

A teljesség igényét mellőző tallózásunkat két háromszéki adattal zárjuk, ahol 1837-ben a január szinte hó nélkül és „márciusi természettel” telt el, míg februárban száraz, hideg idő köszöntött be. A következő esztendőben már fordult a kocka, január derekán hatalmas mennyiségű hó esett, „a malmokat hajtó vizek fenékig befagytak. A postakocsikból ki kellett fogni a lovakat, s a kocsikat csak másnap ásták ki a hóból, két napon keresztül járhatatlanná váltak az utak, Erdélyben pedig némely utasok eltévedtek és megfagytak.”

Népi megfigyelések

• januári meleg isten csapása
• gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
• téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
• januári kövér veréb, hosszú tél
• ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani
• a ködös január nedves tavasszal jár
• januárt, ha eső veri, erszény, hombár megszenvedi
• nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
• ha vízkeresztkor olvad, korán tavaszodik
• ha Pál napján folyamatosan derült az ég, jó termés várható; ha azonban csak délelőtt süt ki a nap, a tél utána még hidegebb lesz
• a Pál-napi köd régen dögvészt jelentett
• télen a fehér felhő zimankós havazást jelez
• ha kevés a hó és nagy a hideg, a nyári terméstől jót ne várj
• Pál-forduló ha telet nem talál, akkor csinál
• ha újév napján eső, hó hull, az egész évre nézve nedvességet jelent
• ha vízkeresztkor megcsordul az eresz, vagy a kerékvágásban vizet látni, bő termést jelent
• ha nem lenne fagy januárban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április
• ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy
• ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince
• ha megcsordul Vince, tele lesz a pince
• ha Pál napján derült az idő, akkor még ugyanannyi nap zord idő következik, mint amennyi az évből eltelt

A 18. századi Erdélyben (Temesváron és Nagyszebenben) már műszeres meteorológiai megfigyeléseket végeztek, Kolozsváron a 19. század első felében, 1833 és 1845 között. A gyulafehérvári Batthyaneum melletti, a baróti születésű, a gimnáziumot Székelyudvarhelyen végző Keserű Mózes nevéhez fűződő meteorológiai állomás 1843 és 1955 között működött.

Kékestetõ, 2023. január 16.
Hóemberek Kékestetõn 2023. január 16-án.
MTI/Komka Péter

Romániában 1884-ben jött létre az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az 1888–2023-as időszak erdélyi, romániai fagykrónikáját ennek adattára alapján állítottuk össze. Január hónap legalacsonyabb hőmérsékletét, mínusz 38,5°C-ot 1942. január 25-én mérték a Brassó megyei Bodfaluban – ugyanakkor a Duna-menti Alexandria városban –34,8°C-ot, Marosvásárhelyen –32,8°C-ot jegyeztek. Az országban a legmelegebb januári hőmérsékletet (22,2°C) Turnu Măgurele mérőállomásán rögzítették 2023. január 18-án. A legtöbb csapadék 24 óra alatt (126 liter négyzetméterenként) Krassó-Szörény megyében, a Tarcu-csúcson esett 1966. január 2-án.

Januári fagy-toplista

• 1942. január 25-én Botfaluban (Brassó megye) –38,5°C
• 1985. január 14-én Csíkszeredában (Hargita megye) –38,4°C
• 1963. január 18-án Gyergyóalfaluban (Hargita megye) –38°C
• 1929. február 10-én a 2505 méteres tengerszint feletti magasságban lévő Omu-csúcsnál (dél-erdélyi Bucsecs-hegység) –38°C
• 1954. január 27-én Cârlibaba községben (Suceava megye) –37,2°C
• 1950. január 13-án Vatra Dornei (Dornavátra) kisvárosban (Suceava megye) –36,5°C
• 1985. január 13-án Bodzafordulón (Kovászna megye) –35,5°C
• 1963. január 25-én Krajován (Olt megye, Balta Verde) –35,5°C
• 1963. január 24-én Temesváron (Temes megye) –35,3°C

• 1963. január 23-án Kolozsváron (Kolozs megye) –34,2°C

Egyes erdélyi városok legalacsonyabb és legmagasabb januári hőmérsékletei:

• Marosvásárhely –32,8 °C (1942 és 1963), ill. 16,5 °C (2001),
• Kolozsvár –34,2°C (1963), ill. 14,5°C (1936),
• Szatmárnémeti –29,3 °C (1938 és 1982), ill. 16,2 °C (2010),
• az Erdély és Havasalföld egykori határán magasló Omu (Ember)- csúcson: –32,3°C (1964), ill. 5,6°C (1949).

Legmelegebb januárok (1961–2017): átlag 3°C 2007-ben, 1,3°C 1994-ben, 0,7 °C 1983-ban. Legalacsonyabb hőmérsékletátlagok: –9,3°C 1963-ban, –7,4°C 1985-ben, –7,2°C 1964-ben.

A csapadék legmagasabb januári átlagai: 1966-ban 89,9 liter, 1963-ban 76,7 liter, 1979-ben 68,5 liter négyzetméterenként. Legszárazabb januárok: 1989-ben 4,9 liter, 1964-ben 8 liter, 1991-ben 11,5 liter négyzetméterenként.

A fentiekből akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az időjárás bizony régen is fölöttébb változékonynak bizonyult, és ha jelenleg nem is lehet még szánkózni, előbb-utóbb bizonyára arra is sort keríthetünk.

Fontosabb világ- és magyar napok januárban

1.: a béke világnapja

4.: a Braille-írás világnapja

12.: a 2. magyar hadsereg emléknapja (1943-ban a szovjet hadsereg, hosszas előkészítés után ezen a napon indította meg az Osztrogozsszk–Rosszos-hadműveletet)

15.: a Wikipédia napja

18.: Árpád-házi Szent Margit (IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Szent Erzsébet unokahúga) ünnepe – 1270-ben ezen a napon halt meg a Margit-szigeten

22.: a magyar kultúra napja. 1989 óta ünnepeljük abból az alkalomból, hogy Kölcsey Ferenc Hymnus című versét ezen a napon fejezte be. A vers az 1829. évi Aurórában jelent meg először nyomtatásban. A hazafias költészet remekét Erkel Ferenc megzenésítésében 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban

26.: nemzetközi vámnap

27.: a holokauszt nemzetközi emléknapja

28.: az adatvédelem nemzetközi napja

harmadik vasárnap: a vallások világnapja

utolsó vasárnap: a lepra elleni harc világnapja