Százhetven éve hunyt el a székely ágyúöntő

Százhetven éve hunyt el a székely ágyúöntő

1870-től napjainkig időnként megjelennek olyan visszaemlékezések, történelmi munkák, amelyek megpróbálják elvitatni Gábor Áronnak a székelyföldi ágyúöntésben játszott főszerepét, és azt igyekeznek beállítani, hogy az érdem tulajdonképpen a balánbányai rézbánya felvidéki születésű (Krausz néven) üzemvezetőjéé. A dr. Pál Antal-Sándor történész szerkesztésében 2017-ben megjelent Ágyúcső és puskapor című tanulmánykötet is azt bizonygatja, hogy az első ágyúkat Bodor Ferenc öntötte Székelyföldön, amihez Gábor Áron csak asszisztált. Alább korabeli hírlapi tudósításokkal (némileg aktualizált helyesírással) cáfoljuk ezt a szerintünk tarthatatlan álláspontot.

A kultúrigazgató

A kultúrigazgató

Egy széljegyzet erejéig engedtessék meg visszatérni a hétvégén zárult IKA művésztáborra. Csernátoni születésű lévén olybá tűnhet, mintha hazabeszélnék, de hát ez sem lenne éppen ördögtől való bűn. Viszont ez az esemény mindenképpen megérdemli, hogy nyomatékosítsuk a jelentőségét, ugyanis ha sikerül biztosítani a tervezett folytonosságát, ezen táborok egyik hozadékaként igen értékes képzőművészeti gyűjteménnyel gazdagodhat a község, amely akár állandó kiállítás anyagául is szolgálhat.

Templommentő misszió a szomszédban

Templommentő misszió a szomszédban

Mindmáig szerényen azt hittem magamról, hogy a Székely Kalendárium szerkesztőjeként úgy ismerem Erdély délkeleti részét, mint a tenyeremet, elvégre az elmúlt évek folyamán igyekeztem majd minden településére eljutni, még a legeldugottabb falvakba is. Ezért szerfölött meglepődtem, amikor pár hete Ferkó Zoltán azzal hívott fel telefonon, hogy Kóborról Kézdivásárhely irányába tart, és szívesen felkeresne. Amíg megérkezett, röstelkedve ugyan, de rákerestem Kóbor nevére az interneten, s meglepődve állapítottam meg, bizony nem jártam ott. Pedig itt van a „szomszédban”, Székelyföld határától alig 25 km-re keletre, az Olt-melléki hegysorhoz tartozó Hortobágy (!) magas dombjai között, Szászföld egyetlen református (értsd: magyar) falujaként sajátos, székely kötődésektől sem mentes, titokzatos múlttal, aminek megismeréséhez hajdanán tatár ostromot is kiálló templomerődje nyújthat némi kapaszkodót. Ezt kellene megmenteni a pusztulástól.