Nekik remi, nekünk semmi
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Megvan a címbeli billentyűkombináció? Ha valamit el akarunk távolítani a számítógépről, akkor a Delete (töröl) gombot nyomjuk, ám ez csak a Lomtárba teszi a dokumentumot, ahol az változatlanul foglalja a helyet, és onnan utólag még egyszer ki kell törölnünk. Ezt a folyamatot rövidíti és egyszerűsíti le a Shift+Delete billentyűkombináció, ami azonnal és véglegesen letörli az adott információt, mintha soha nem is lett volna (jó, ezt is vissza lehet még állítani, de oda már kell némi szakismeret).
Mindez az iskolai év kapcsán jut eszembe. Március óta – tisztelet az elhanyagolható mennyiségű kivételnek – a gyerekek gyakorlatilag vakáción vannak. A tavalyi tizenkettedikeseknek (hogy most csak őket nézzük) azt mondták, a vizsgára nem kell az utolsó félév anyaga, s ezzel letudták. Tulajdonképpen még erre sem biztos, hogy szükség lett volna, mert valamirevaló tanárember végzős osztályban, márciusban már nagyon a vége felé jár az anyagnak, de ez most már mindegy. De az idei végzősöknek mit mondanak?
Mert – emlékezni vélek – a tizenegyedik osztály a középiskola legszebb éve: már kinyílt szemű és lelkű, szerelemre éhes kamaszokról beszélünk, akik, miután ajtóstól rájuk tört a szabadság, meg vagyok győződve, hogy ezt minden szempontból kihasználták, és a legkisebb dolguk is sokkal nagyobb volt annál, hogy az akkor még időszakosnak tűnő, gyakorlatilag egyáltalán nem működő online oktatás alatt tanuljanak. Az a félév tehát kiesett. Az idei esztendő gyakorlatilag tiszta online eddig, és nem úgy tűnik, hogy ez egyhamar „normális” oktatássá változik. És ha mégis, ha – teszem azt – január 1-jétől ismét visszatérnek az iskolapadba (amire – lássuk be – igen kevés esély van), hónapokba fog telni, amíg az enyhén szólva „ellazult” diákokat ismét „összeszedik” a tanárok, és normális munkára fogják. És akkor mit mondanak majd? Hogy másfél év anyaga nem kell az érettségi vizsgára?
Lehet, hogy egyszerűen törölni kellene ezt az iskolai évet. Shift+Delet-tel.