Összenő, ami összetartozik

A Gundel étterem a magyar vendéglátás ékköve, patinás, egyedi, különleges egység. Magyarország talán leghíresebb étterme. Ez kapta azt a feladatot, hogy működtesse a miniszterelnökségnek a karmelita kolostorban berendezett menzáját. Menzákon menzaárak vannak, egy napi menü 780 ft, akárcsak például a Parlamentben.

Ezt a Gyurcsány párt képviselői, a tévé székházas tragikomédia révén elhíresült Varjú László és Gréczy Zsolt meg kívánták lovagolni, hogy kormányellenes indulatokat keltsenek. Nem kevesebbet állítottak, mint azt, hogy a Gundel tizedéért kínálja a miniszterelnökségen dolgozóknak azt, amit a köznapi halandók csak étteremben kóstolhatnak meg. Ez ebben a formában nettó hazugság, hiszen hiába tartozik egy intézményhez, más a menza és más az étterem. Konkrét példával élve a Rosenstein étterem működteti a Kürtös kifőzdét, de más az árfekvés és a más a kínálat a két egységben. De mit számít ez azoknak, akiknek egyetlen céljuk van: ott ártani a kormánynak, ahol csak lehet. Hogy közben a Gundel becsületes neve besározódik, az ezeknek az embernek teljességgel mellékes.

A Gyurcsány-vezette DK új szövetségesének, a Jobbiknak a prominensei is sokkolták gátlástalanságukkal a közvéleményt a minap. Gyöngyösi Márton elnökhelyettes szerint bizonyos ügyekben az ördög öreganyjával is együtt kell működni, nemhogy Gyurcsánnyal. Mirkóczki Ádám szóvivő pedig nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-korszak a demokrácia aranykora volt, ha eltekintünk a rendőri brutalitásoktól.

Nos, a rendőrterrortól egyrészt nem lehet eltekinteni, másrészt, ha el is tekintünk, akkor sem feledhetjük a rendőrterrort követően a megvertek és megalázottak ellen futószalagon meghozott bírósági ítéleteket, az ezer trükköt, a reggel, éjjel meg este történt hazudozást, a 2004-es népszavazáson a külhoni magyarok elleni uszítást és még hosszan sorolhatnám. Mindez a Jobbik szóvivőjének mellékes, fő, hogy sározza a kormányt a nemzetellenes, kozmopolita sajtó egyik vezető orgánumában, a Magyar Narancsban.

Az ember azon töpreng, hogy mit találhatnak még ki ezek után a hajdan volt nemzeti párt vezetői, amivel szembe köpik korábbi önmagukat. Egy biztos: ma már nemcsak a Jobbik és a DK talpasai, de a vezetők között sincs érdemi különbség erkölcsileg és nemzetpolitikailag.