Nagyon nagy kincs a víz

A környezetvédelmi szakemberek és ökológusok már régóta azt jósolják, hogy közeleg az az idő, amikor az emberi fogyasztásra alkalmas édesvíz-készletek megcsappannak, és valóságos háború dúl majd a népek közt az ivóvízért. Ez utóbbiak híján ugyanis megszűnne az élet bolygónkon. A Nap működésére nem igazán tudunk hatni, ám a vízre még vigyázhatunk, és kell is, hiszen értéke a Föld népességének növekedésével egyre emelkedik.

Tény, hogy a rendelkezésünkre álló vízmennyiség egyre fogy, s takarékoskodnunk kell annak felhasználásával. Itt, kishazánkban sajnos nem gazdálkodunk jól a vízzel. A múlt hét végén elnéztem, hogy hány ezer köbméter folyt el a kanálisban, a Gesztenye utcában. Az utcán tört fel, nagy mennyiségben. Jómagam, mint ilyen régimódi emberke, rohantam is megkeresni a városunk ivóvizével gazdálkodó céget, hogy értesítsem. Hiába! Korábban létezett egy „dispecerat” (munkairányító részleg), de ma már nincs. Úgy látom, hogy mára a vízzel garázdálkodó céggé alakult át…, az a víz, amit a kanálison engednek elfolyni a „miénk”, és persze nekünk, lakosoknak kell megfizetnünk az összest, jó borsos áron…

Valamikor, egyetem végzése előtt, autószerelőként dolgoztam az „ötven banis” cégnél, az akkori IGO-nál. Akkoriban minden vasárnap nyolc-kilenc munkatárssal sorban, egyenként szolgálatosok voltunk, hogy ha valamilyen autóbusz meghibásodik, gyorsan kijavítsuk. Nem tudom, milyen szokás volt az akkori vizeseknél, de gondolom, akkor ők is ugyanígy működtek. Nem voltak mobiltelefonok, de elérhetőek voltunk. Vajon, most miért nincs egy elérhető felelős, aki tehetne valamit a baj elhárításáért? Garázdálkodunk?! Senki nem felelős? 

Orbán Barra Gábor, Sepsiszentgyörgy