Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Ki fejleszti Székelyföldet?

A román nacionalizmus nem merül ki és nem egyenlő a kisebbség- és a magyarellenességgel, Székelyföld kapcsán azonban – a román politikusok nemzetieskedő megnyilvánulásait olvasva – sokszor emberpróbáló feladat megkülönböztetni egyik jelenséget a másiktól. Az utóbbi időben legalábbis sűrűbbé váltak az átfedések, hogy már tisztán gazdasági kérdésekben is ezt tapasztalni. Hogy csak kettőt említsünk: Ludovic Orban pártelnököt Székelyföld gazdaságfejlesztéséről kérdezték, mire az az etnikai arányok megváltoztatásáról kezdett értekezni; az AUR pedig a magyar kormány által kiépített kisebbségtámogatási rendszert tálalja idegen állam befolyásszerzési fedőakciójaként a sajtóban.

Pedig az européer „jó Orban” igazán tudhatná, hogy az általa felvázolt, betelepítéssel zanzásított gazdasági felzárkóztatás a civilizált Európában már „pü-pü, nem járja!”, és a rosszemlékű cseausiszta–nacionálkomcsi iparfejlesztési modellt azóta nemzetközi egyezmények tiltják. Amelyekhez Románia is csatlakozott, vagyis a pártelnök úr nyilatkozata saját országa érdekeit sérti, mikor az szembe kerül Bukarestnek a kisebbségvédelem terén tett nemzetközi kötelezettségvállalásaival, nevezetesen az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995-ben kelt Keretegyezménnyel, melynek 16. cikkelye kerek-perec kinyilatkoztatja: „A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják (…).” Orban úr: Székelyföldre ráfér a gazdaságfejlesztés, de az arról való közgondolkodást éppen ideje lenne megszabadítani a román nacionalizmus ördögétől, a magyar- és kisebbségellenességtől.

Az AUR-os nyilatkozat a székelyföldi magyar támogatáspolitikát támadja – és hasonló bűnbe esik – a román állam részéről 30 éve késlekedő, így részben (!) a magyar állam által átvállalt közpolitikákat a román fél nemzeti és szuverenitás sérelmeként értelmezi. A nemzetek közötti együttélést tehát kizárólag nulla összegű játékként tudják elképzelni, ahol lehetetlen, hogy mindkét fél jól jár, hogy a magyar és román nemzeti és gazdasági érdek közös pontban találkozhatna. Pedig Székelyföldet mintha éppen erre teremtették volna.

Pozsony János Csaba

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2021. augusztus 16., 10:02
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Naiv tetszik lenni! A romákok mindent aláírnak, de semmit se tartanak be. Amíg melegvelvonulásokat rendezgetnek Bukarestben, addig az emberi jogokért, s a jogállamiságért aggódó juniót nem érdeklik a székelyföldi öslakosok sorsa.