A szálka és a gerenda

Nem telt egy hét, hogy vagy a Facebook közösségi oldalon vagy újságban ne legyenek megszellőztetve a Nemere utcában állomásozó autók. Pontosabban az, hogy miként állomásoznak a gépkocsik a Molnár Józsiás-iskola előtti járdán, amit jobb idő esetén a fű is benő időnként. Megszellőztetik egyesek még azt, hogy a szomszéd a saját telkén begyújtott a saját kályhájába, és mit ad Isten, a kémény füstöl, hiszen az égés egy exoterm folyamat, hő szabadul fel, és tökéletlen égés esetén pedig még füst is, hiszen kályhában nem szokás metilalkoholt égetni (ezt egy pedagógus tudhatná).

De vissza az autók helyzetéhez. A járda szűk, az autók elfoglalják, az út nem a legjobb, így esőzés esetén a gödrökben felgyülemlik a víz. Nekem egy mozgássérült nejem van, aki nehezen, mankóval szokott még járni, de nem ritka, hogy tolókocsit kell használnunk. A szanaszét állomásozó autók miatt nagy nehézségekbe ütközünk, hiszen az említett, általában száraz felületű keskeny járdára állnak meg úgy, hogy járni sem lehet, a keskeny utcán, ha szembejön egy autó, még az sincs, ahová félrehúzódni. Teszi ezt pedagógus is, elfelejtve, hogy korábban még szóvá tette az éppen ott állomásozó gépkocsik helyzetét. Remélem, soraim meghallgatásra találnak.

Egy lakó a Nemere utcából (Kézdivásárhely)