A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Bővülő anyanyelvi jogok

Kétségbeesve kerestek tegnap délben még négy aláírást a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselői, hogy megtámadhassák az alkotmánybíróságon a parlament által hétfőn megszavazott közigazgatási törvénykönyvet. Marius Paşcan azt vizionálta, hogy ezzel létrejön az „úgynevezett” Székelyföld.

A Maros megyei képviselő szerint a jogszabály arra kötelezi a prefektusokat, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, kötelezővé tegyék a kisebbségi nyelv használatát és „szörnyűségesnek” nevezte, hogy a közintézményekbe való felvételi vizsgán esetleg csak a kisebbségi nyelvet ismerők jelenhetnek meg, s így – szerinte – „román állampolgár nem vehet részt rajta”.
Grüman Róbert, a megyei tanács elnökhelyettese ugyan meglehetősen tartózkodóan viszonyult a kérdéshez, hisz „még ezer hely van, ahol módosíthatnak rajta”, de elismerte, ha a jogszabály így kerül kihirdetésre, valóban bővíti a kisebbségek jogait.
– Beleírták, hogy ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot, a magyar nyelv használata kötelező nemcsak az önkormányzatokban, hanem az összes közintézményben, sőt, a kisebbségi nyelvhasználat megengedett ott is, ahol a kisebbség számaránya e küszöbérték alatt van, amennyiben erről határozatot fogad el a helyi tanács. Alkalmazni lehet a kétnyelvű formanyomtatványokat, több intézményt a prefektúra alárendeltségéből a megyei, illetve a helyi tanácsok alárendeltségébe utaltak át – sorolta az alelnök.
Grüman szerint egyértelmű előrelépésről lehet beszélni még akkor is, ha nem lehet tudni, hogy a bővülő kétnyelvűség „árát” továbbra is helyi költségvetésből kell-e fedezni, vagy – pozitív diszkriminációként – kincstári pénzt utalnak ki rá.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások