Zűrzavart okozott a hivatal

Az elmúlt napokban csak kapkodták a fejüket a vállalkozók, amikor különböző fórumokon futótűzként terjedt a hír, miszerint a cégtulajdonosoknak a pénzmosás elleni törvény értelmében nyilatkozniuk kell, hogy ki a tevékenységük valós kedvezményezettje.

A 2019/129-es törvény által megszabott 180 napos határidő január 21-i lejárta előtt rengeteg vállalkozó próbálta megnyitni a Pénzmosás Elleni Országos Hivatal (ONPCSB) honlapját, hogy a kilátásba helyezett büntetés elkerülése érdekében kitöltse az online nyilatkozatot, ám, ahogyan a hazai intézmények online platformjai esetében történni szokott, a pénzmosás elleni hivatal internetes oldala sem működött. Utólag a hivatal közzétett egy értesítést, miszerint a január 21-i határidő után is be lehet jelentkezni, azt viszont nem közölték, van-e újabb határidő, és pontosan minek alapján döntött úgy a hivatal, hogy felülír egy érvényben lévő törvényt.

Debreczeni János sepsiszentgyörgyi adószakértő érdeklődésünkre elmondta: a pénzmosás elleni hivatal honlapján a gyakori kérdések rovatban próbálja tisztázni: eszerint csak azoknak kell nyilatkozatot tenniük, akiknek rálátásuk van nagyobb pénzmozgásokra, így a könyvelési cégek és bankok. Ezek kötelesek kijelölni cégen belül egy személyt, aki az észlelt gyanús pénzmozgásokat jelenti a pénzmosás elleni hivatalnak. A többi vállalkozásnak és engedélyezett magánszemélynek nincs nyilatkozattételi kötelezettsége, csak ha cégüknél egy számla alapján tízezer euró feletti készpénz-kifizetés történik, akár több részletben is. Hozzátette: a rendelkezés eleve zavaros, hiszen egy másik törvény szabályozza, hogy a cégek egy számla alapján egy másik cégnek legtöbb ötezer lejt, magánszemélynek tízezer lejt fizethetnek ki készpénzben, a maradék összeget bankon kell utalni.