Túl nagyok a bérszakadékok

Túl nagyok a bérszakadékok az európai uniós tagállamok között, emiatt vándorol a munkaerő, főként a magasan képzett szakemberek a keleti országokból nyugat fele. Ezt szeretné megállítani az Ursula von der Leyen által vezetett új Európai Bizottság, amelynek nagyravágyó célja az európai minimálbér bevezetése.

Az Európai Bizottság január 14-én közzétette az európai minimálbér bevezetéséről szóló dokumentumot, amely szerint tagállamokon belül a minimálbér nem lehet kisebb az ország medián bérének 60 százalékánál. A novemberig tartó konzultációk után jövő év első felében teszik közzé az akciótervet az uniós minimálbér bevezetéséről. Ettől azt remélik, hogy az unió összes dolgozója olyan fizetést kap, amiből meg tud élni, függetlenül attól, hogy melyik országban él.

Winkler Gyula EP-képviselő szerint ez egy lassú folyamat kezdete, nem valószínű, hogy a következő években megvalósul. Szerinte az európai minimálbér bevezetését akadályozza, hogy az unió tagországaiban különféle szociális rendszerek működnek, országonként más és más a minimálbér, sőt a 28 tagországból csak 22-ben létezik általános minimálbér, de másak a munkanélküli segélyek és betegbiztosítási rendszerek is. Az a közös, hogy mindenhol bürokratikusak, drága a működtetésük, és minden tagország bajban van a nyugdíjrendszer finanszírozásával.

Az RMDSZ EP-képviselő felhívja a figyelmet, hogy a látszat ellenére az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben senki nem jótékonysági megfontolásokból védi a kelet-európai munkavállalók jogait. Az európai minimálbér bevezetésének hátterében gazdasági okok húzódnak, mert a munkaerő szabad áramlása feszültséget okozott. A nyugati országok dolgozói a kelet-európai munkavállalókat vádolják, hogy náluk nincsenek munkahelyek és alacsonyak a bérek. Legutóbb a kelet-európai tehergépkocsi sofőrökre orroltak meg, mivel olcsóbban dolgoznak, egész Európában vállalnak fuvarozást és elveszik a piacot.

Winkler Gyula úgy véli, Romániában gond, hogy még mindig az olcsó munkaerő ígéretével próbál befektetőket vonzani, a beruházók pedig nem a csúcstechnológiát telepítik az országba, hanem az olcsó munkaerőt akarják kihasználni. Emiatt nem csak a szakképzetlenek, hanem a magasan képzett szakemberek is külföldre vándorolnak. A PSD-kormány úgy próbálta a magánszféra fizetéseinek növelését elérni, hogy a közszférában növelte a béreket, ezt viszont hosszú távon nem lehet fenntartani, mert zavart okoz a gazdaságban.

Édler András, a háromszéki kereskedelmi kamara elnöke szerint nem lehet a gazdaságra ráerőltetni a minimálbér-emelést, mert ha a vállalkozóknak kívülről mondják meg, hogy kétszer annyi fizetést kell adni, mint amennyit ki tudnak fizetni, akkor a cégek egy része csődbe megy.

Az uniós tagországok között a legalacsonyabb, 500 euró/hó minimálbér a kelet- és kelet-közép-európai országokban és a balti államokban van. Az unióhoz legkorábban csatlakozott 15 ország közül a legtöbb az élmezőnyhöz tartozik, ahol a minimálbér havi összege meghaladja az ezer eurót. A tagállami szélső értékek nagyon távol vannak egymástól, a legmagasabb minimálbér nyolcszorosa a legalacsonyabbnak.