Színház a Sokadalomban

Három előadással készül az Udvartér Színház Kézdivásárhely városünnepére: június 26-án 20 órától a Bűnös lelkek című koncertszínházi produkció, 27-én 20 órától A testőr című klasszikus vígjáték lesz látható a Vigadó Művelődési Központ udvarán, szabadtéri színpadon, az utóbbit közönségtalálkozó, kötetlen beszélgetés követi. Végül június 30-án 11 órától a nagyteremben A kolozsvári bíró című zenés mesejátékra várnak kicsiket és nagyokat.

Bűnös lelkek – június 26., 20 óra, szabadtéri színpad

Koncertszínház

Demeter Eli • Ruszka Sándor

Közreműködik: Könczei Olivér

„Bűnös lelkek” – mi lehet érdekesebb, mint amikor erről a témáról beszélget és énekel egy volt bűnös vámos és egy pap? Leleplező koncept-koncert balsorsról, bűnről és szenvedésről.

Molnár Ferenc: A testőr – június 27., 20 óra, szabadtéri színpad

Vígjáték két felvonásban

Játsszák: Mihály János, Elek Ágota, Kiss László, Gecse Noémi.

Díszlet- és jelmeztervező: Bakcsi Kata.

Rendező: Kányádi Szilárd. „Az ünnepelt színész házaspár szalonjában vagyunk. A férj, az országos hírű Színész barátjának, a Kritikusnak arról panaszkodik, hogy félti a házasságát; fél év nász után talán már meg is unta őt a felesége, a Színésznő – sőt, lehet, hogy az asszony már ki is szeretett belőle. Ilyenkor egy férfinek lépnie kell: vissza kell hódítania a feleségét. El is kezdődik a nagy visszaszerző hadművelet, ám – ahogy az Molnárnál lenni szokott – nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogy a Színész és a nézők sejtik…”

Szente Béla – Gulyás Levente: A kolozsvári bíró – június 30., 11 óra, nagyterem

Zenés mesejáték

Játsszák: Tar Erik, Kiss László, Elek Ágota, Mihály János, Csorba Kristóf-György.

Díszlet- és jelmeztervező: Bakcsi Kata.

Rendező: Tapasztó Ernő.

Különleges előadással kedveskedik az Udvartér Színház a 4–13 éves korosztálynak, de nem csak nekik, hiszen A kolozsvári bíró című zenés mesejáték az egész családnak teljes értékű kikapcsolódást nyújt. Mátyás királyról számos mesét őrzünk, A kolozsvári bíró című előadás egy ismert történetet mesél el, humorosan, színvonalas zenei köntösben. Szente Béla jegyzi a szöveget, amihez Gulyás Levente írt a reneszánsz kor zenéjét a mai hangzásokkal ötvöző, sodró ritmusú, vidám dalokat.

A mese érdekessége, hogy az igazságos Mátyás mellett megjeleníti Beatrix királyné alakját, szeretetteljes házastársi vetélkedést ajánl a bölcs király nejének az igazságosztás terén. A végén természetesen győz Mátyás, győz az igazság!

A történetet a 17. század óta Heltai Gáspár Magyar Krónikájából ismerjük, Benedek Elek és Tóth Béla is feldolgozta, a szájhagyományba a Magyar mese- és mondavilág, illetve a Magyar anekdotakincs, a különböző Mátyás-tréfákat tartalmazó gyűjtemények, kalendáriumok, iskolás könyvek közvetítésével került.

(közlemény)