Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Magyarország agrárminisztere: hinnünk kell a saját termékünk minőségében

Magyarország agrárminisztere: hinnünk kell a saját termékünk minőségében Gazdaság

Ha nem hiszünk a saját termékünk minőségében, ha kiszolgáltatjuk magunkat az importnak, az súlyos veszteség – vélekedett Nagy István magyar agrárminiszter a mezőgazdaság kihívásairól, a magyarországi és székelyföldi gazdák együttműködésének fontosságáról tartott keddi sajtóbeszélgetésen. 

Hirdetés
Hirdetés

Visszatért Sepsiszentgyörgyre Nagy István magyar agrárminiszter, aki a keddi látogatás első programpontjaként Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel, Tamás Sándor kovásznai megyeitanács-elnökkel, Könczei Csaba parlamenti képviselővel találkozott a sajtó jelenlétében.

Az újságírók kérdéseire felelve a tárcavezető több fontos témában is kifejtette véleményét – többek között a mezőgazdaság kihívásairól, a székely gazdák kitörési lehetőségeiről beszélt.

Nem állunk rosszul

A háromszéki mezőgazdasági helyzetet illetően előbb Könczei Csaba parlamenti képviselő és agrárszakpolitikus emelte ki, hogy az európai uniós források lehívásában élvonalban van Kovászna megye. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a térségben egy olyan gazdálkodói klíma alakult ki, ahol a gazda biztonságban érezheti magát.

A beszélgetés során a helyi gazdák helyzete került középpontba. Fotó: Tuchiluș Alex

Ezt bizonyítandó a megyei falugazdászokkal közösen készített statisztikát ismertette, amelyben a mezőgazdasági és egyéb fejlesztési vonatkozásban befolyt EU-s alapokat határozták meg, eszerint: 2007 óta Kovászna megyébe 515 millió euró folyt be (ez a lakosságra leosztva fejenként 3000 euró, mezőgazdasági területekre leosztva 2910 euró hektáronként).

„Van a magyar kormánynak egy kifejezetten identitásból eredő belső érzése: minden magyar felel minden magyarért” – fogalmazott az anyaországi és erdélyi kapcsolatot illetően Nagy István. Mint mondta, szemmel látható a mezőgazdaság biztos építkezése Háromszéken, a falugazdász-hálózat jó, és az, hogy ezzel plusz anyagi forrásokat lehet bevonzani, „fantasztikus lehetőség.”

Az erdélyi falugazdász-hálózat kiterjesztése nem mellesleg a magyar agrárminisztérium finanszírozásával valósult meg évekkel ezelőtt.

Fotó: Tuchiluș Alex

Problémák vannak, de megoldás is

A mezőgazdaság kihívásait érintő újságírói kérdésre az agrárminiszter válasza: az elkövetkezendő évek legnagyobb próbatétele, hogy egy helyi termelő hogyan tud betörni a piacra, akármilyen nehézség árán is. Ezért hangsúlyozta ki a termelői együttműködés fontosságát, amivel hosszútávú biztonságot lehet garantálni termelőnek és vásárlónak egyaránt.

Ennek ékes példája a székelyföldi Diószegi és a magyarországi Lipóti Pékség együttműködése, amellyel a vállalkozások egyenkénti fejlődése is szemmel látható.  

Nagy István szerint elengedhetetlen továbbá, hogy a lakosság becsülje meg a saját, hazai termékeket. „Mert ha nem hiszünk a saját termékünk minőségében, ha kiszolgáltatjuk magunkat az importnak, az súlyos veszteség” – vélekedett.

Fotó: Tuchiluș Alex

Amikor a sajtó a háromszéki gazdák feltörekvési lehetőségeiről kérdezett, az agrárminiszter a feldolgozóipar jelentőségét emlegette válaszként. Kiemelte, hogy Háromszéken nagy potenciál van akár az erdei vadgyümölcsökben, akár a krumpliban, ám a feldolgozás és az értékesítés gyakran külföldi cégeknek jut, akik aztán hasznot húznak belőle, ahelyett, hogy az a helyieknek maradna.

Mint mondta, ezt a problémát a magyar kormány is felismerte, a támogatás következő célterülete a feldolgozóipar és a konzervipar, ugyanakkor a falugazdászokat is erre kell orientálni, hiszen ebben lényeges uniós források is elérhetővé válnak.

A reggeli fogadás után Nagy István agrárminiszter a Maksán szervezett Háromszéki Gazdafórumon találkozott a helyi gazdákkal.

Fotó: Tuchiluș Alex

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
    • User
      Dátum: 2024. május 29., 13:32
      ÉRTÉKELÉS: 4

      2007 és 2014 között a háromszéki gazdák összesen 208 millió EURÓ támogatást vettek fel, 2015 és 2023 között 306 millió EURÓT. 2007 és 2023 között tehát összesen 514 millió EURÓT. Nem elég?

  • User
    Dátum: 2024. május 29., 17:57
    ÉRTÉKELÉS: 2

    Akik százezreket/ milliókat vettek fel és az utóbbi években legalább az összeg 5-10% át nem fizették vissza adók/ illetékek formájában, azoknak jó lenne elkobozni az összes földjét!
    Nincs profit?
    Csináljon egyebet!!!!!!

  • User
    Dátum: 2024. május 31., 19:03
    ÉRTÉKELÉS: 2

    a miniszter úrtól szeretném kérdezni,igaz-e amit Magyar Péter állít,hogy
    20 évvel ezelött 750000 családi vállalkozás volt Magyarországon a mezögazdaságba
    és most 250000 van.Ha megfelel a valóságnak,mi az oka?

    ps.nem tudom a hazai sajtó miért nem ír egyáltalán a magyarországi vállasztási
    kampányról is? Hozzá vagyunk szokva,hogy mindig naprakészen informáltak a magyar közélettel,politikával.Szeretnénk tudni,ki ez a Magyar Péter aki ilyet mer mondani.

  • User
    Dátum: 2024. június 1., 9:31
    ÉRTÉKELÉS: 7

    A nagy felfalta a kicsit!!!! Ez a válasz!!!
    Aki a korrupt bandával összeállt, az annyit „pályázott”/ lopott amennyit tudott!!! Abból pár válságos évben a szegényebbtől felvásárolta a földeket!!!! Csendben ez történt hosszú idő alatt nyugaton is, itt dúrván 15 év alatt 1-1 ügyeskedő akár több ezer hektáron is gazdálkodik!!!!

  • User
    Dátum: 2024. június 3., 13:36
    ÉRTÉKELÉS: 4

    Nem kell busulni azokat a gazdalkodokat , akik mar a 90-es evekben reszt vettek a fold vissza meresben , kiosztasban . Mert azok mar akkor amire lehetet mindenre rea tettek a kezuket , foleg az idos emberektol komeszaltak .Mind peldaul Uzon kozsegben es falvaiban ,olyan gazdalkodo is van akinek 2 cegje van es egy ev alatt egyszerre ket ( 2)hazat is fel tud epiteni !Akkor mirol beszelunk ????