Magyarország agrárminisztere: hinnünk kell a saját termékünk minőségében

Ha nem hiszünk a saját termékünk minőségében, ha kiszolgáltatjuk magunkat az importnak, az súlyos veszteség – vélekedett Nagy István magyar agrárminiszter a mezőgazdaság kihívásairól, a magyarországi és székelyföldi gazdák együttműködésének fontosságáról tartott keddi sajtóbeszélgetésen. 

Visszatért Sepsiszentgyörgyre Nagy István magyar agrárminiszter, aki a keddi látogatás első programpontjaként Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel, Tamás Sándor kovásznai megyeitanács-elnökkel, Könczei Csaba parlamenti képviselővel találkozott a sajtó jelenlétében.

Az újságírók kérdéseire felelve a tárcavezető több fontos témában is kifejtette véleményét – többek között a mezőgazdaság kihívásairól, a székely gazdák kitörési lehetőségeiről beszélt.

Nem állunk rosszul

A háromszéki mezőgazdasági helyzetet illetően előbb Könczei Csaba parlamenti képviselő és agrárszakpolitikus emelte ki, hogy az európai uniós források lehívásában élvonalban van Kovászna megye. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a térségben egy olyan gazdálkodói klíma alakult ki, ahol a gazda biztonságban érezheti magát.

Ezt bizonyítandó a megyei falugazdászokkal közösen készített statisztikát ismertette, amelyben a mezőgazdasági és egyéb fejlesztési vonatkozásban befolyt EU-s alapokat határozták meg, eszerint: 2007 óta Kovászna megyébe 515 millió euró folyt be (ez a lakosságra leosztva fejenként 3000 euró, mezőgazdasági területekre leosztva 2910 euró hektáronként).

„Van a magyar kormánynak egy kifejezetten identitásból eredő belső érzése: minden magyar felel minden magyarért” – fogalmazott az anyaországi és erdélyi kapcsolatot illetően Nagy István. Mint mondta, szemmel látható a mezőgazdaság biztos építkezése Háromszéken, a falugazdász-hálózat jó, és az, hogy ezzel plusz anyagi forrásokat lehet bevonzani, „fantasztikus lehetőség.”

Az erdélyi falugazdász-hálózat kiterjesztése nem mellesleg a magyar agrárminisztérium finanszírozásával valósult meg évekkel ezelőtt.

Problémák vannak, de megoldás is

A mezőgazdaság kihívásait érintő újságírói kérdésre az agrárminiszter válasza: az elkövetkezendő évek legnagyobb próbatétele, hogy egy helyi termelő hogyan tud betörni a piacra, akármilyen nehézség árán is. Ezért hangsúlyozta ki a termelői együttműködés fontosságát, amivel hosszútávú biztonságot lehet garantálni termelőnek és vásárlónak egyaránt.

Ennek ékes példája a székelyföldi Diószegi és a magyarországi Lipóti Pékség együttműködése, amellyel a vállalkozások egyenkénti fejlődése is szemmel látható.  

Nagy István szerint elengedhetetlen továbbá, hogy a lakosság becsülje meg a saját, hazai termékeket. „Mert ha nem hiszünk a saját termékünk minőségében, ha kiszolgáltatjuk magunkat az importnak, az súlyos veszteség” – vélekedett.

Amikor a sajtó a háromszéki gazdák feltörekvési lehetőségeiről kérdezett, az agrárminiszter a feldolgozóipar jelentőségét emlegette válaszként. Kiemelte, hogy Háromszéken nagy potenciál van akár az erdei vadgyümölcsökben, akár a krumpliban, ám a feldolgozás és az értékesítés gyakran külföldi cégeknek jut, akik aztán hasznot húznak belőle, ahelyett, hogy az a helyieknek maradna.

Mint mondta, ezt a problémát a magyar kormány is felismerte, a támogatás következő célterülete a feldolgozóipar és a konzervipar, ugyanakkor a falugazdászokat is erre kell orientálni, hiszen ebben lényeges uniós források is elérhetővé válnak.

A reggeli fogadás után Nagy István agrárminiszter a Maksán szervezett Háromszéki Gazdafórumon találkozott a helyi gazdákkal.

Fotó: Tuchiluș Alex