Felhívás!

Le kell küzdeni az akadályokat

Le kell küzdeni az akadályokat Életmód

„Szerintem fontos, hogy kiben mi van. Hogy kinek mi az útja, hogy rálépjen, hogy higgyen benne, hogy merjen lépni és ne foglalkozzon azzal, ha valaki le akarja róla rugdosni” – ez a mondat jellemzi igazán Tóth Kingát és eddigi életútját. A siket lány hallóiskolába járt, ahol nem volt egyszerű beilleszkednie. Az alábbiakban a 22 éves, kézdivásárhelyi lány meséli el történetét.

– Mit jelent számodra a jelnyelv?

– Hogy tudjak kommunikálni a hallássérült emberekkel. Kiskorom óta tudom a jelnyelvet, örülök, hogy megtanultam, mert napi szinten használom, így információra tehetek szert a hallássérültek világából. Nagyon fontos a jelnyelv, hogy a hallássérültekkel is lehessen kapcsolatba lépni. Emellett hasznos volna, hogy a hivatalos helyeken, közintézményekben, bankokban olyan személy is dolgozzon, aki ismeri ezt a nyelvet, hogy a hallássérültek is problémamentesen tudják elintézni a hivatalos ügyeiket.

– Többségi (halló) iskolába jártál, a Nagy Mózes Elméleti Líceumba. Hallássérültként hogy élted meg a mindennapokat?

– Nem volt könnyű, mivel szájról olvasok, ezért eléggé sok akadályba ütköztem, sok magyarázatról lemaradtam. Voltak, akik megértették, hogy hallássérült vagyok, és igyekeztek úgy magyarázni, hogy én is értsem, ahogy olyanok is, akik nem vették figyelembe. Ilyenkor a padtársaimtól vagy az osztálytársaimtól másoltam le a leckéket. Itt egyúttal köszönetet szeretnék mondani a tanáraimnak, osztálytársaimnak a türelmükért és megértésükért, mivel tudomásom szerint én voltam az első hallássérült diák a Nagy Mózes-líceumban. És nagyon büszke vagyok, hogy sikeresen leérettségiztem.

– Csúfoltak a többiek?

– Sajnos, igen. Minden kezdet nehéz, nekem is elsőben, ötödikben és kilencedik osztályban voltak osztálytársaim, akik kinevettek a beszédem miatt, mert nem értettek, ám idővel megszokták, és elfogadtak. Rájöttek, amiért hallássérült vagyok, azért én is épp olyan diák vagyok, mint ők. Az, hogy kinevettek és lenéztek, csak erősebbé és kitartóbbá tett engem.

– Hogyan folytattad az életed a középiskola befejezése után?

– Szezonmunkán voltam a Zarah Modem készruhagyárban, mert sajnos állandó munkahelyet nem kaptam.

– Jelenleg mivel foglalkozol?

– A Forever céget képviselem és online építem a vállalkozásom. Ezzel a vállalkozással valóra tudunk váltani minden álmot. Amióta a céget képviselem, nagyon sokat változtam. Ebben a csapatban elfogadtak hallássérültként, soha nem éreztették velem, hogy más vagyok, mint ők. Nem tesznek különbséget, ezért lett önbizalmam, már nem félek szóba állni az emberekkel. Ennek a vállalkozásnak köszönhetően fejlődtem. Eddig nem mertem volna feltenni egy közönségi oldalra egy videót. De most vállalom, természetesen feliratozom is, hogy minél többen megértsék.

– Állítólag a hallássérülteknek egyéb érzékeik fejlettebbek…

– Valóban, jobban ki van fejlődve a megfigyelőképességem, könnyebben megtanultam a jelnyelvet, így tudok kommunikálni a hallássérült személyekkel.

– Melyek egy hallássérült legnagyobb hátrányai a társadalomban?

– Nehezebben fogadnak el az emberek, a hallók is nehezen kapnak munkahelyet, de mi még nehezebben. Ugyanakkor az ügyintézés hivatalos helyeken, a telefonálás, mivel csak SMS-ben, MMS-ben és webkamerán keresztül tudunk kommunikálni, és a zenehallgatás örömeit sem élvezhetjük.

– Hogyan kommunikáltok a családban?

– Szerencsés vagyok, mert a családom sosem éreztette velem, hogy más vagyok, mint a többi gyerek. Nem volt könnyű, kiskoromban vegyes volt a kommunikáció, közben mutogattak, de ahogy teltek az évek, inkább csak beszéltek velem.

– Bár hallássérült vagy, világszemléleted pozitív.

– Szerintem ez azért van, mert én is úgy élem az életet, mint egy halló ember, teljesen normális életem van. Szerintem a személyiségem segít benne, mert vidám kedélyű és nagy akaraterővel rendelkező lány vagyok.

– Hol látod magad 5 év múlva?

– Egy boldogabb és szabadabb életet szeretnék élni. Mindegy, hogy hol, csak boldog legyek. Boldog családot szeretnék és minél több országba elutazni, más népek kultúráját megismerni.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások