Édeskömény

Olvasom, hogy 175 éve e napon született Munkácsy Mihály, 194 éve pedig Jókai Mór (február 18-án), akik a magyar romantikus realizmus legnagyobb képviselői voltak (számomra).

Munkácsy romantikusan realista alkotásai, aprólékosan kidolgozott életképei az egész világ számára ismertté tették népünk minden- és ünnepnapjait. Jókai igencsak kevéssé realista, romantikus művei egy elvarázsolt világba visznek bennünket, melyről ugyan tudjuk, hogy nem létezik (létezhet), de ennek ellenére szívesen időzünk benne. Akár hosszasan is, mert hál’ istennek képzeletgazdag, termékeny író volt. Sajna, a realizmus persze előbb-utóbb utolér, mikor is félkótyagosan felocsúdván rájövünk, hogy olvasásból és képek nézegetéséből még igencsak kevesen keresik meg a mindennapit. Ilyenkor következik a váltás, és máris azt olvasom, hogy milyen egészséges az édeskömény.

Nemcsak fűszer, hanem gyógynövény is. Étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó, tejszaporító hatású. Egyik legjobb erjedés- és puffadásgátló növényünk. Ráadásul finom is, ánizsos íze miatt ouzo kedvelőknek kimondottan ajánlott. Gumója levesek, köretek, saláták kitűnő alapanyaga.

Ma levest főztem belőle, krumplival sűrítettem, kurkumával, fehérborral ízesítettem. Rekord gyorsasággal elénk tűnt a levesestál feneke.

SzakÁ(rus) Cs(illa)