Felhívás!

A szülő–gyerek-kapcsolatról

A szülő–gyerek-kapcsolatról Életmód

A szülők terheit legtöbb esetben a gyerekek cipelik, derült ki Paizs József segesvári, református lelkész, lelki gondozó előadásából a Kovászna-Belvárosi Református Egyházközség tanácstermében.

Paizs József – mindenkinek csak Józsi – 5 éve szolgál Segesváron, és foglalkozik lelki gondozással. Előadásának témája a szülő–gyerek-kapcsolat volt. Igyekezett összeválogatni a gyermeknevelés szempontjából legkritikusabb jelenségeket, elmondta: szavai bűntudatot kelthetnek az emberekben, ami nem baj, mert ez lehet az első lépés a változás felé.

–Könnyebb lenne a szülő–gyermek-viszony, ha a szülő elismerné, amikor hibázik. Mindenki életében vannak lelki válságok, minden emberi lélek egyedi, és ettől szép. Sokszor nem tudunk mit kezdeni a lelki bajokkal. Ha nem beszélünk érzéseinkről a családban, egyre magányosabbak leszünk, ezt elkerülendő, merjünk nyitni, mert ez lehet egy jobb szülő–gyerek-kapcsolat alapja – mondta.

Paizs szerint első hiba az úgynevezett lojalitás-konfliktus, ami annyit jelent, hogy a szülők nem egyeznek jól, esetleg válnak, és ha haragban vannak egymással, próbálják a gyereket a maguk oldalára állítani. Ez súlyos hiba, nem szabad őket a saját vitáinkba belerángatni. A legrosszabb, amikor a szülők elválnak, és választás elé állítják a gyermeket. Ez nagy vétek, mert szüksége van mindkettőjükre az egészséges lelki fejlődése érdekében. Lehet, hogy akkor nincs semmi tünete, de majd ha felnő, párkapcsolatában, házasságában meglátszik. Ezért azt tanácsolja Paizs, hogy ne tegyük ki a kicsiket ilyen összeütközéseknek.

Egy másik pszichológiai eset a tünethordozó gyerek: mindent megtesz azért, hogy a szülei kibéküljenek, mindent feláldoz ennek érdekében, sokszor még az egészségét is. Nem a gyerek a gond, csak a tünetet hordja. A sors iróniája, hogy a szülők lesznek azok, akik abban az állapotban tartják, mert amíg beteg a kicsi, nem kell egymással foglalkozniuk.

A következő pontban az elismerés témáját ismertette.

– A legtöbb fiatal önértékelési zavarban szenved. A gyerekeknek nem ajándékokra, hanem hiteles elismerő szavakra van szükségük, ezekből alakítják ki az énképüket. Sok nő szenved abban, hogy bizonyítani, teljesíteni akar. Minél mélyebb ez az érzés, annál közelebb kerülünk a depresszióhoz, ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy ki az, akinek tényleg meg akarunk felelni. Ne hanyagoljuk az elismerő szavakat, mert azok által erősebb önbizalma lesz a gyermeknek – mondta.

Egy másik súlyos gond Paizs szerint a kommunikáció. Ennek több változata van, mindenki fújja a magáét, az egyik fél folyamatosan beszél, a másik pedig folyamatosan hallgat, mindkét fél hallgat. Fontos, hogy úgy beszélgessünk, hogy közben elképzeljük a másik szemszögéből a helyzetet. Nem kell mindig egyetérteni, elég, ha megértjük egymást. A negatív érzések kifejezése kapcsán kifejtette: amikor valami bánt, sokszor nem az kapja a haragot, aki megérdemli, az ártatlanokon vezetjük le mérgünket. Ne hagyjuk, hogy munkahelyi vagy személyes gondjaink miatt olyanok szenvedjenek, akik nem hibásak érte.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.