Érdemes eltöprengeni, vagy megállni egy szóra a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban zajló vitákon. Jelesül a Pro Urbe díj körüli huzavonán, de ugyanilyen fajsúlyos kérdés a Szent György Napok műsorkínálatával kapcsolatos kultúrpolitikai felvetések is. Mert hát mi történik? A szociáldemokrata pártszínekben megválasztott önkormányzati képviselő egy nemzeti közösség nevében szólal fel, tehát gyakorlatilag kollektív alapon próbál érvényt és jogot szerezni a helyi önkormányzat keretei között. Mily ismerős helyzet, nem? Csak most éppen nem a magyar kisebbség, hanem a számbeli kisebbségben leledző román ajkú sepsiszentgyörgyi polgárokról van szó.
Sokakat zavarba hozhat ez a szerepcsere, de ha jobban belegondolunk, még előnye is származhat belőle, hiszen a megyeszékhelyen az országos politikában megszokott nemzeti erőviszonyokhoz képest egy teljesen fordított helyzetben kell politikusainknak megtalálniuk a közös nevezőt. Némi eufémizmussal azt is mondhatnánk, hogy a nemzeti együttélés amolyan kísérleti laboratóriumaként, vagy inkubátorházként – ahogy tetszik – működik ezekben a pillanatokban a székelyföldi önkormányzati politika.
De hogy mi ebben a jó? Például az, hogy beláthatjuk annak visszásságát, ha a választott képviselő egy többszereplős politikai piacon, magyarul egy többpártrendszerben egyedüli beavatott felkentként nyilatkozik a „közösség” nevében. Másrészt pedig azt is megfigyelhetjük, hogy ez a retorika milyen hatással van a formalizált ügymenetére a városvezetésnek. Főleg a magyarok részéről. Azt látni, hogy bár értik, és empátiával közelítenek a kérelmező felé, mégis felmerül valahol mélyen a gyanú, hogy mindez őszintétlen színjáték, nemzeti populizmus és provokáció. Bélyeg, amit viszont sokszor rá is nyomnak az országos politikában a magyar kisebbségi törekvésekre.
Nyilván nem az a megoldás, hogy elfelejtjük a nemzetet, mint mesterséges történelmi képződményt. Aki ezt járható útnak tartja, az teljesen félreérti a történelmet. Mert nem a nemzetekkel van a probléma, hanem az államszervezetekkel, mit rájuk hivatkozva építenek. Ezért is izgalmas követni – értve a dolog tétjét, amiként Sepsiszentgyörgy is kísérletezik a modus vivendivel.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Fél távnál

Nehéz hanyagolni a Sepsi OSK bajnoki menetelését. Jó „odafigyelős”. Nem szokványos, az biztos. Vereség hazai pályán a Gázmetántól? Sebaj, visszahozzák a 3 pontot Gheorghe Hagi „csemetekertjéből”, futballiskolájából. (A Viitorul európai viszonylatban is vezető helyen állt abból a szempontból, hogy adott időszakban nagyon magas volt a saját nevelésű játékosok részaránya a csapat keretében. Ez picit változott […]

Hidegrázós igazságszolgáltatás

Most is kiráz a hideg, ha visszaemlékezem a bírósági tárgyalásokra, amelyeken jelen voltam. Nem világrengető ügyek, de mégis. A bírónő fellapozott egy iratcsomót, miközben egy ügyvéd vagy a pereskedő beszélt, és néhány perc után diktálta a döntést, általában elnapolást. Hogy a csodába lehet így elbírálni egy helyzetet? Egyik kedvenc regényem Tolsztoj Feltámadása. Emberi sorsok függnek […]

Cioloș reformjáról

Dacian Cioloș választási reformtervezetének van egy érzékeny pontja Erdélyből nézve. A módosítás a polgármesterek esetében visszavezetné kétfordulós választási rendszert, hogy így majd elejét lehet venni a jelenségnek, miszerint akár egy relatív 10–20 százalékos többséggel is megnyerhető négy évre egy település csúcspozíciója. A demokratikus legitimációra hivatkoznak, kritérium, mely megköveteli, hogy széles társadalmi támogatottság álljon a nép […]

Kézdivásárhely főteréről

Olvastam, hogy városunk központját újratervezték, és ezt a tanács jóvá is hagyta. Elsőre azt hittem, hogy ez valami áprilisi tréfa októberben. Őseim itt laktak, és én itt lakom több mint 70 éve. Megértem három korszakot, három főteret. Az első tényleg városi piac volt, de nem csak a főtéren, hanem a múzeum alatti utcában is árulták […]

Szellem és a terméketlen dőreség

Egy brüsszeli jelentés, amelyet Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális és ifjúságügyi biztosa irányítása alatt dolgoztak ki, elmarasztalja Romániát, kiemelve a tanügyi rendszer hiányosságait. Nem meglepetés, a 3,7%, amit országunkban oktatásra-nevelésre fordítanak, vajmi kevés. Az, hogy a törvény réges-rég 6%-ot ír elő, említésre sem méltó, mert mi az, hogy törvény? Nem mai az anekdota, de […]

Barabás Misi virágmintái

Akik tudják róla, hogy a magyar nyelv és irodalom tanáraként már régóta foglalkoztatja őt általában a díszítőművészet, az nem csodálkozik, hogy nemrég kezünkbe adta az erdővidéki növényi ornamentika összefoglaló kötetét. Évekkel ezelőtt már jelentkezett az Apáczai-pályázaton egy kisebb lélegzetű munkával ugyancsak ebben a tárgykörben, de mostanra megérett a gyűjtött anyag arra, hogy tetszetős kiadvány szülessék […]

Megválaszolatlan kérdéseink

Az októberi népszavazás szerintem fölösleges pénzkidobás volt, meg figyelemelterelés, és törvénytelen is, mert az emberek szabad választási lehetőségét, jogait kérdőjelezte meg. Isten olyannak teremtette az embereket, amilyennek: melegnek, leszbikusnak, heterónak stb. Közöttük vannak énekesek, híres tudósok, papok is. Viszont nagyon kevés pap van, aki segíti az egyháza által a szegényeket, árvákat és az özvegyeket. Minden […]

Ceauşescu utódja

Déjà vu érzése van az embernek, amikor a román miniszterelnök tevékenységét követi. Most éppen az Arab-öböl államaiban „építi Románia külpolitikai kapcsolatait”. Hogy aszongya: „támogatja” a Perzsa-öböl menti Együttműködési Tanács államainak békéjét. Hát, anélkül nem is lenne ott béke, az biztos. És Románia kiemelt fontosságot tulajdonít a közel-keleti és észak-afrikai térségben uralkodó nézetkülönbségek politikai úton történő […]

A román beteg

A világhírű Angol beteg című regény és film jut eszembe. Az is mennyit szenvedett, bele is halt, de milyen gyönyörű ápolónő babusgatta addig. Nos, a román beteg (mert az, még ha magyar is, ha Romániában él, hallja eleget) rosszul lesz, pechére éjnek idején. Nosza, ott a telefon, 112, ötperces magyarázkodás után a diszpécser hölgy ígéri, […]

Fiatalság, bolondság

Mivel évek óta és folyamatosan rengeteg hírt, információt olvasni a Romániát sújtó kivándorlási hullámról, az a képzet alakulhatott ki bennünk, hogy a jelenség már tetőzött, aki akart és módjában állt, már lelépett, és lassan visszaáll minden a megszokott kerékvágásba. Csakhogy a valóságban ez korántsem így van, mivel az elvándorlás nem hogy nem állt meg, de […]

Hiánypótló monográfia

Sokféle elvárással és érzéssel vehet kézbe az ember egy tudományos igénnyel megírt munkát. Fontos ugye, hogy tárgyát kimerítő módon mutassa be, hogy általa az olvasó hiteles és hasznos információkhoz jusson, illetve hogy az olvasó tudása és tájékozottsága gyarapodjon, egyszóval, hogy gondolkozásunk és életünk részévé válhasson… Ha az illető tudományos munka tárgyát tekintve egy bizonyos olvasói […]

Amit megkövetelt a haza

Nem szándékunk visszamenőleg fényesítgetni a magyar történelmi múltat. Emlékezzünk azokra a lármafákra, vesztes meg győztes nemzeti próbákra, melyek figyelmeztetők ma is. Különösen nem szoktunk kitalálni történelmet, ahogyan teszik itt is, ott is más nemzetek. A Csíki-havasok és a Torjai hegység között ott van a Nyergestető, átjáró volt az a két medence, Háromszék és Csík között. […]

Tarlós versenybe száll

A jövő évi anyaországi helyhatósági választások legfőbb kérdése, hogy ki lesz a magyar főváros főpolgármestere. Ez nem a vidék lebecsülése, hanem annak megállapítása, hogy az anyaországi magyarság ötödét tömörítő főváros élén melyik párt jelöltje áll, és abban a pozícióban hogyan teljesít. Tarlós István két mandátuma alatt bebizonyította, jobban vezeti a fővárost elődjénél, a várost húsz […]

Megérdemelt elismerés

Mintegy négy esztendeje történt, hogy a megyeszékhelyi önkormányzat a pedagógusszövetséggel közösen dicséretre méltó lépést tett a pedagógusok irányába: abból kiindulva, hogy a rangos versenyeken rangos eredményeket elérő diákokat külön jutalmazzák, maga a minisztérium is a korábbi szokásoktól eltérően nemcsak szóban és írásban, de anyagiakban is érezteti, kinyilvánítja a nagyra értékelését, említésre méltó kezdeményezést váltottak valóra. […]

A megkopasztott nyugdíjkassza

Még jóformán alá sem írták az új nyugdíjtörvényt, máris megszólaltak a vészhuhogók, hogy nem lesz az országnak pénze kifizetni az öregeknek a megnövelt járandóságot, és előbb az ország jövőjét kell nézni, meg a gazdaság fejlesztését, majd– ha megérik – az idősek is kaphatnak egy kis kenyérre valót. Az alkotmány megfelelő szakasza kimondja: az állam köteles […]