Pezsgés

Általában pünkösd és a nyár egyszerre érkezik kis városunkba, aztán ilyenkor minden és mindenki, csaknem, mint egy gombnyomásra, magához tér túl hosszas (számomra mindenképp) téli álmából.

Nagy felbolydulás, jövés-menés, búcsús tömegek hömpölygése, éles napsugarak, csivitelő madarak (velem sajnos nem állnak szóba, pedig minduntalan szólok nekik, hogy ne lopkodják az elvetett magjaim!), mindnyájan a meleg évszak jövetelének hírnökei.

Pezseg minden és mindenki, kint is, bent is. Kint a természet és a sok nép (éjfél fele, mikor a balzsamos nyári éj csendjében, az udvaron olvasgatnék, néha úgy érzem, ők talán már kissé túlságosan is), bent meg a limonádé. És azért limonádé, mert itt most mindenki bodzapezsgőt csinál, aztán gondoltam, hátha ezzel ki(és el)tűnök a tömegből. Sajna, gyanítom, tömeg- és tériszonyom van. Néha még a saját tömegem is elborzaszt!

A limonádéban van citrom, narancs, citromfű és cukor (ízlés szerint). 8 liter víz, 5 citrom (karikára vágva), 3 narancs, jó maréknyi citromfű pihen együtt egy veder ölelésében, a konyhában, kb. két napig. Ha semmiképp nem akar pezsgésnek indulni, megsegíthetjük egy kis szárított élesztővel. Citromot, narancsot kicsavarva, leszűrve, hideg helyen tároljuk. De meg is ihatjuk. A bodzából pedig likőr lesz, mert az egzotikusabb, olyasmiből pedig úgysincs túl sok részünk.

SzakÁ(rus) Cs(illa)