Felhívás!

Tanulmányi kirándulásON

Hé, Lizzy! Felkészültél? Ma ismét tanulmányi kirándulásra megyünk! Annyira izgatott vagyok, alig bírom magamban tartani az úti célt! Na, jó, neked elárulom, hisz te vagy a legfőbb útitársam, aki még akkor is kézben tartja dolgokat, amikor én már rég a fellegekben járok az izgalomtól.

Ma a hangszerek soha nem látott világát mutatjuk meg nekik! Na, mit szólsz? Tudom, tudom, Arnoldnak ez sem fog tetszeni, de majd belerázódik ő is.

Arra gondoltam, zsugorodjunk részecske méretűre, és járjuk be a levegő útját attól a pillanattól, amikor belélegezzük, egészen addig, amíg emberi füllel is hallható hang nem lesz belőlünk. Ki ne szeretné látni a tüdőnk, aztán egy fagott vagy egy harsona belsejét? Olyan unalmas mindig csak arról mesélni, hogy valami varázslat folytán levegőből hang keletkezik, inkább mutassuk meg nekik ezt a varázslatot! Na, benne vagy?

Szeretném, ha tennénk egy kis kitérőt is, hogy megmutassuk a vonósok lelkét, valamint a hangszertestben történő „csiribi-csiribát” is, avagy hogyan születik meg a vonósok hangja és mik azok a tényezők, amik befolyásolhatják a minőségét.

Aztán, abban is nagyon bízom, hogy lesz elég időnk az ütősök titkát is felfedni. No, itt lépsz színre te, drága Lizzym. A te feladatod – mindamellett, hogy megpróbálsz „földközelben” tartani –, az időre is figyelmeztetni engem. Ha netán valami bajba keverednénk, ami nem lenne meglepő, akkor tudod, melyik harangot kell megkongatnod. De kérlek, csak legvégső esetben tedd ezt meg, hiszen mi más lehetne jobb tapasztalat, mint egy megoldandó probléma, hm?

Tudod, ezen az órán úgy gondolom, ennyi elég is lesz a gyerekeknek izgalmakból, meg aztán az utazás és zsugorodás is kimerítő, így az elektromos hangszereket egy másik tanulmányi kirándulásra hagyjuk, amikor már felkészültek egy felvillanyozó élményre. Szuper lesz ilyen formában megismerni a szimfonikus zenekar hangszereit! Á, már itt is vannak, szervusztok, gyerekek! Öveket becsatolni!

Miss Mitzinek lenni talán az egyik legnehezebb elfoglaltság manapság. De azért titokban bízom benne, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki imád, ha csak 40 percig is, de icipicit Mitziként viselkedni.

Deszke Kriszta

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.