Sárarany!

Egyik klasszikus írónk nyelvi „találmánya” a sárarany szó, amelynek jelentéstartományát nem kívánom felvázolni, ez számomra most egy egészen más élmény felidézését teszi lehetővé, éspedig a minap történt csíksomlyói pápalátogatásét, amely ugye éppen egy héttel előzte meg a hagyományos búcsút. Úgy vélem, a századok óta tartó búcsújárás alaphangulatától eme zarándoklaté sem különbözött. A zarándok számára minden út – akár hőségben, akár zord időjárás körülményei között járja azt – kihívást jelent, amit a nagy találkozásért, egy ritka lelki ajándékért tesz meg.

Hiába vártuk ezen a szombaton a napfelkeltét, mert a Csíki-medence fölötti esőfelhők nem tágítottak, nem akart derülni az ég, sőt el is eredt a zápor, mire a Szék útján kezdetét vette a zarándokok vonulása. Megállíthatatlannak tűnt ez is, az is a kora reggeli szemlélő számára. Aztán a hegynyeregbe vezető utak mindenikén Mária-énekek, himnuszok hangzottak fel, már-már feledtetve a záporesőt, viszont a próbatevő út végére, illetve a pápai mise kezdetére teljesen megszűnt az égi áldás, sőt visszautunkat már beragyogta a nap, kitágult a látóhatár köröttünk, s a megbékélt lélek örömével ereszkedtünk le a magaslatról. Sárban, vizenyős talajon, de aranyló napsütésben! S mert a nagy találkozás nyomán a lélek is megtisztul, aranycsillogásúnak érezzük, mondhatom, arany lett a sárból is ez alkalommal…

Az pedig, ami a pápai misén történt, illetve annak világi és hitbéli üzeneteként leszűrhető volt, immár történelmi jelentőséggel bír számunkra, mondjam azt, Erdély számára, annál is inkább, minthogy maga a történelmi régió neve kimondottan is elhangzott a pápai szentbeszédben. „Az idei zarándoklat Erdély öröksége” – jelentette ki Ferenc pápa a Csíksomlyói Szűz Mária lábánál – „ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag kedves Mária-kegyhelyen”. S ugyancsak Máriát idézve, az Ő elfogadó válaszára utalva beszélt arról, hogy éppen egy földi nagyhatalom, a Római Birodalom perifériáján élő lány angyalnak adott igenlő válasza – „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!” – indította el a gyöngédség forradalmát. „Az Isten általi kiválasztottság titka ez – értelmezte a Szentatya az Igét –, amely tekintetét a gyenge felé fordítja, hogy összezavarja az erőseket, és arra ösztönöz, bátorít minket, hogy mi is hozzá hasonlóan mondjuk ki az igenünket, hogy végigjárjuk a kiengesztelődés ösvényeit.”

A gyengékre, kicsikre, nagyon is véges földi birodalmak perifériáján élőkre utaló példán keresztül igazán érthetjük a pápai üzenetet mi, mai gyengék és kisebbségben, periférián élők. Mint ahogy már érsekünk köszönetéből ki is derült, aki ugye nevén nevezte, hogy kik is köszöntik a Csíksomlyóra ellátogatott egyházfőt, illetve hogy kik is tartoznak köszönettel a mostani látogatásért. „A négy egyházmegye magyar, székely többségű hívei és püspökei köszöntjük a szentatyát! Köszönjük, szentatyánk, hogy velünk imádkozott, a szentmise áldozatot bemutatta. Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” – mondotta Jakubinyi György az ajándékok átvétele- és átadásakor.

S hogy a bevezetőben emlegetett arany jelképisége is tovább gazdagodjon, ezúttal illik a pápai ajándékozás gesztusát, egy újabb fontos üzenetet is méltatni: az Arany rózsa elhelyezését a Mária-kegyszobornál. Ezután még inkább illő lesz az ének szava: „Egészen szép vagy, Mária!”

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.