Tanorokkapuk Kézdiszentléleken

Tanorokkapuk Kézdiszentléleken

Igaz, hogy egyféle tiltással kapcsolatban fogalmazódott meg a társadalmi együttélést szabályozó törvényeknek, a rendnek az értelme és jelentése, és nem is valamely filozófiai műben, de így még inkább érdemesnek tartom idézni ezt a 18. század közepén készült meghatározást, amely Kézdikővár, azaz az akkori hivatalos nevén Peselnek falutörvényében található, és így szól: „a jó rend egyenlőséget kíván, egyenlőképpen tehát a tilalmat úgy kell tartani, hogy se határbíró, se határpásztorok, se más nemesuraimék marhája a tilalmasokban ne járjon…”

A rónák fia és a székelyek

A rónák fia és a székelyek

Kortárs jegyezte fel Petőfi Sándor egyik nagy napját, amint ezerötszáz székely katona torkából hangzott fel az „Éljen!” a költő tiszteletére 1849. január 25-én, amikor Medgyest elhagyva a Szeben felé vezető úton – Bemhez menet szekéren – egy csapat lovas és gyalogos székely katonával találkoztak, s amikor is a csapat őrnagyi rangban lévő parancsnoka és a százados úr közötti beszélgetésből kiderült, a szekér ezen utasa nem más, mint Petőfi, a poéta.