Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Figyelemre méltó, komoly könyvkiadói vállalkozásba kezdett tíz évvel ezelőtt a Székelyföld című kulturális folyóiratot megjelentető Hargita Kiadóhivatal: Székely Könyvtár címen száz kötetben mutatni be a székelység legfontosabb szellemi értékeit, éspedig a székelységből származó tegnapi és mai alkotók műveinek (újra)kiadása által.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
A Monarchia idejében kiadott állami elemi népiskolai értesítő könyvecskék belső címoldalán az alábbi figyelmeztető megjegyzés olvasható: „E könyvecske kiállítása bélyeg- és díjmentes, de ha elvész, vagy bármely más okból másodpéldányra van szükség, a másodlat kiállításáért az igazgatónak, illetőleg a tanítónak egy korona díj fizetendő.”
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Mondatban beszél az ember. A mondatok meg valamiként leképezik a beszélő jellemét, de pillanatnyi lelkiállapotát s hangulatát is, azt, hogy miként rezonál az idő kihívásaira. Bennük ölt testet teljes emberi lényünk. Szólj, s megmondom, ki vagy! – ezzel a nyelvi fordulattal összegezhetném a felvetett kérdést.
Értékek felismerése és elfogadtatása sohasem volt könnyű feladat, de hogy vállalni kell ezt a döntést, vitathatatlan: a tisztánlátás s a társadalom egészséges önszemlélete múlik ezen. ...
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Sokatmondó lehet, hogy nemcsak az egyháztörténet, különösképpen az erdélyi ferences rendtartomány krónikásai tartják számon Albert atyát, azaz Bartók Barabást, hanem szépíróink között is van, aki ennek a rendkívüli embernek az alakját megörökítette.
Emlékezésre ma is méltó, irodalmi emlékezetünkben fontos helyet foglal el Horváth István (1909–1977) Tornyot raktam című, 1942-ben írt költeménye.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Ez a félig publicisztikai, félig szépirodalmi műfaj a Székely Hírmondó napilapban vert gyökeret
Szólj, s megmondom, ki vagy – hangzik el gyakran, ha emberismeretről beszélünk. Ezúttal mégsem fogunk ilyen nagy horderejű kérdés fejtegetésébe, csupán a megszólaló beszédének hangkészletét s szavajárását érinteném bevezetésként, vagyis egynémely nyelvjárási ismertető jegyet, amelyek alapján jó esetben ugyancsak megtudhatni egyet-mást egy-egy ember kilétéről.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Bizony egy óvodáskorú gyermek számára komoly, nagy útnak számított egy faluból elindulva a szomszédos kisvárost gyalog megjárni! Egy-egy ilyen „utazás” a fiatal édesanyával meg az anyai nagymamával történt általában, és nyári, no meg vásáros napra tétetett.
A Budapesten élő tanár és szerkesztő, Király Béla Harangzúgás vagy laikus humanizmus című kötete az utóbbi, közel tíz évben közölt tanulmányaiból, esszéiből és publicisztikai írásaiból nyújt válogatást, és a Magyar Szemle Könyvek sorozatban jelent meg 2019-ben.
Nem egy esetben a helytörténet iránt érdeklődő csak helynevekre van utalva vizsgálódásai során. Ha nem állnak rendelkezésére írásos dokumentumok, vagy nem történtek régészeti feltárások az adott területen, az ő számára a helynév lehet a kiindulópont, illetve maga a forrás.
Pályám kezdetén napilapban, újságban való közlést többnyire kortárs írók új könyveinek megjelenése, esetleg irodalmi-kulturális események vagy jelenségek kapcsán megfogalmazott vélemén...
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Minden ember élete valójában egy regény. S ki más, ha nem a regényíró tartja ehhez magát, amikor választott hősének az életét beszéli el?!
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
A társadalom fontos intézményeit szoktuk érteni a címbe foglalt két szó alatt ugye, de nekünk, kisebbségbe került magyaroknak mintegy felhívásként, felrázó erejű közéleti vers is hangsúlyozza – fennmaradásunk érdekében – a templom és az iskola különös jelentőségét.
Angi István zeneesztéta, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia nyugalmazott professzora életének 88. évében, november 20-án reggel hunyt el.
Szakács Antalról készült portrémban írtam, hogy a jeles népnevelő kézdiszentléleki, illetve háromszéki tevékenységének csúcsát jelentette Nyirő József Jézsusfaragó emberének a szabadtéri színrevitele falusi műkedvelőkkel.
Nem telhet el ez az év anélkül, hogy meg ne emlékezzünk Szakács Antalról, a jeles székely népnevelőről, aki százhúsz évvel ezelőtt Gyergyóalfaluban született (1900. május 17.) és negyven évvel ezelőtt (1980. június 3.) Érden hunyt el.
Kiss Lázár, akire ma emlékezünk*, illetve akit jó emlékezetünk korai távozása óta is őriz, nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1935. október 26-án született Bélafalván.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Minthogy kétévente rendezik meg a Gyergyószárhegyi Írótalálkozókat, amelyeket tanácskozások és irodalmi estek töltenek meg tartalommal, mindig van ezeknek értelme és súlya.
Bálint Benedeket a Művészeti Lexikon (Budapest, 1965) és a Magyar Nagylexikon (Budapest, 1995) elsősorban mint grafikust és fametszőt tartja számon.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Indokolt és illő, hogy időnként a nagyobb család, egy munka- és faluközösség is felidézze azt, aki nemcsak kis családja emlékezetében él tovább, de munkája által – mégha élete rövidre is volt szabva – nyomot hagyott egy közösség körében.
Vagyunk még, akik emlékszünk: ötven–hatvan évvel ezelőtt a hétfői napok az iskolában számonkéréssel kezdődtek.
Mikes Kelemen – aki 1690 augusztusában, tehát 330 évvel ezelőtt született – írói munkásságának legközismertebb fejezete a Leveleskönyv.
Háromszék egyik falujában, Polyánban találkoztam először személyesen Antal Árpád irodalomtörténésszel, kolozsvári egyetemi tanárral, a 19. századi magyar irodalom oktatójával.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
„Hegyet hágék, lőtőt lépék” – ezzel a kezdőképpel indul egy archaikus népi imádság, amelynek feltárása és közreadása Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) néprajzkutató nevéhez fűződik.