Felhívás!

Nyelvhasználati aszimmetriák

A némileg elvont meghatározás egy nagyon is reális és elszomorító tényállásra világít rá, mely immár száz éve áll fenn Erdélyben, és célja egyértelmű: egy számbelileg kisebbségnek számító etnikai közösség háttérbe szorítása és megalázása. A Bálványos Intézet nézett utána legutóbb, hogyan is állunk a magyar nyelv iskolai használatának egyik vonatkozásával, az iskolai feliratokkal. Ide sorolható az intézmény bejárati táblája, a belső feliratok stb. Ezek némileg jelzik az élő nyelvhasználat jellegét és kiterjedtségét is nyilván, egyszóval a magyar nyelv belső használati körét és módját, a nyelv tekintélyét, súlyát vagy korlátozottságát. És mi derült ki?

„A Kassay Réka alapította Zoom Stúdió által készített legújabb animációs filmből kiderül: Romániában 925 helyszínen folyik magyar oktatás, s ezek 37%-a vegyes iskola, ugyanakkor ide jár a magyar diákok 35%-a. Noha a törvények szerint a vegyes iskolákban magyar nyelven is kötelező feltüntetni az iskola hivatalos feliratait, ennek ellenére a vegyes iskolák nyelvi tájképében a magyar nyelv vizuális megjelenése visszaszorított és esetleges: az oktatási helyszínek mindössze 59%-án van magyar felirat, a belső feliratok esetében pedig az oktatási intézmények harmada alkalmaz kétnyelvűsítési stratégiát.”

Egy személyes reflexió: hat évig tanítottam a hetvenes években egy nagyvárosi magyar középiskolai tagozaton, és megtapasztaltam, hogy amikor a magyar nyelvű feliratokat úgyszólván kiszorítják a tanáriból, ki a hivatalos feliratokról, akkor az annak az asszimilációs nyomásnak válik részévé, ami akkor is, ma is ránk nehezedik minden változás ellenére, mert egy másodrendűség, egy lefokozottság státusát jelzi, és annak gyakorlatát tartja fenn. Ráadásul ahol a feliratok kétnyelvűek, az is inkább a székelyföldi vagy magyar többségű településekre jellemző, ami a szórványban élők teljes nyelvi kiszolgáltatottságának újabb közvetett bizonyítéka.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.