Lesz-e valaha egyetértés?

Minden 1990-ben kezdődött, amikor a román parlament eldöntötte, hogy Románia nemzeti ünnepe december elseje lesz, csak hogy a magyarokat bosszantsák. A marosvásárhelyi márciusi történések miatt a szenátusban elindult egy összehangolt magyarellenes támadás. Egy Maros megyei szenátor, Radu Ceontea festőművész – aki elnöke és alapítója volt a Vatra Românească nacionalista szervezetnek – naponta kereste az alkalmat, hogy a magyarokat szidja, okítsa. Majd jött a szenátusba egy magyarok ellen kardoskodó történész, Gheorghe Dumitraşcu, akinek nagyon nagy szerepe volt a december elseji ünnep megvalósításában.

Aztán következett a Vatra Românească új irányítója, Funar Gheorghe, aki nagyon utálta a magyarokat és a zsidókat. De azért jól egyetértett George Pruteanuval, aki egy zsidó orvos, egyetemi tanár fia volt. Pruteanu több pártot cserélve kimagaslott a magyarokat támadók közül. 1997-ben nagyon híressé vált a „Pruteanu-törvénnyel”, amelyben azt javasolta, hogy minden nyilvános szöveget le kell fordítatni románra, és azt Ion Iliescu 2004-ben elfogadta, jóváhagyta.

Emlékszünk Adrian Păunescu szenátor vehemens kirohanásaira a magyarság és az RMDSZ ellen. Ilie Neacșu, a Nagy-Románia Párt képviselője pedig a Románia Mare hetilap hasábjain közölt diadalittas beszámolókat a leleplezéseikről: magyarországi kiadványokat találtak iskolai könyvtárakban, a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymás között, az iskolákban és az utcákon magyar feliratok láthatók! De újabbak, fiatalok kerültek a politikai színpadokra, akiket a még nem is említett – megyénkbe betelepedett – Lăcătușu elvtárs fertőzött meg elveivel. Ma már nagyon sokan vannak. Naponta olvashatjuk, nézhetjük idiotizmusaikat a televízióban, újságban, Facebookon… Lesz-e valaha egyetértés?

Orbán Barra Gábor, Sepsiszentgyörgy