És mikor dolgozunk?

Januártól Románia tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Lehet, hogy nem vagyok elég figyelmes, de eddig még nem csináltunk semmit. Egyelőre csak ismertetjük messze mutató terveinket a kohézióról, az egységről meg a konszenzusról.

Az elnökség ideje alatt minden román miniszter vezeti a neki megfelelő európai uniós miniszterek szakértekezleteit. De most ki vegyen komolyan egy olyan román pénzügyminisztert, aki február közepén azt mondja a polgármestereknek, hogy ne idegeskedjenek, amiért nincs költségvetés, mert lehet dolgozni havonta a tavalyi büdzsé egytizenketted részével?! Na, ezt magyarázza el Brüsszelben! Hogy nincs gond, ha nem lesz büdzsé, mert éves szinten fel lehet használni a korábbi hétéves időszak egyhetedét. Tartani lehet tőle, hogy ezek a nehéz felfogású nyugatiak meg sem értenék.

Vagy ki vegyen komolyan egy olyan tanügyminisztert, aki szétverte a szakoktatást, és oda jutottunk, hogy egy – egyébként tisztességesen megfizetett – hegesztőt Vietnámból kell „importálni”, de egy rendes csempéző vagy ács is annyit ér, mint a súlya aranyban, hiszen a budi ugyan a kert végében van, és kezet mosni nem lehet az iskolák jelentős részében, de mindenkiből agysebészt, közgazdászt és jogászt akarunk nevelni. Ki vegyen komolyan egy olyan egészségügyi minisztert, akinek országában pusztít a kanyaró, mint a középkor sötétebb részében? És ki vegyen komolyan egy olyan fejlesztési vagy szállítási minisztert, aki ezt a tisztséget „másodállásban” látja el, mert az államfő puszta választási megfontolásból, egyszerűen nem hajlandó kinevezni senkit?

De térjünk vissza az alapkérdéshez: mikor akarunk dolgozni? Mert lassan lejár a soros elnökség féléves időszakának negyede, de mi még a tervek ismertetésénél tartunk. Vagy igaza lenne a megyei tanácselnöknek abban, hogy azért nem sürgős a honi költségvetés elfogadása, mert azalatt semmilyen kormányzati erőfeszítést nem kell tenni? Így csináljuk Európában is: az első három hónapban ismertetjük a terveket, aztán majd rátérünk arra, hogy milyen sikeres volt a román elnökség. A munka? Azt majd elvégzik az utánunk következő finnek…