Felhívás!

Emlékedre, kicsi lány!

  1. május 25., hétfő. Egy 16 éves lány öngyilkos lett. Úgy döntött, hogy nem szeretné folytatni földi életét, nem akar tovább élni. Nem ismertem a lányt, mégis itt ülők egymagamban és lelkiismeret-furdalás gyötör. Azon kattog az agyam, bár segíthettem volna, bár segíthetett volna neki valaki.

Soha nem találkoztunk, sőt eddig nem is hallottam rólad. Nem tudtam, hol jársz iskolába, mit tanulsz, mi a kedvenc színed, melyik évszak a kedvenced. Semmit nem tudok rólad, mégis annyira felkavar a döntésed. Sajnálom, hogy nem volt senki melletted akkor, amikor a legnagyobb szükséged volt rá. Sajnálom, hogy nem osztottad meg szüleiddel a bánatod. Ők ott lettek volna melletted, hidd el. Sajnálom, hogy a barátaiddal sem osztottad meg gondjaidat. És legfőképp azt sajnálom, hogy már nem vagy itt, hogy segíteni tudjunk rajtad. Számomra egy átlagos hétfői nap volt átlagos gondokkal, amikor számodra összeomlott a világ, amikor te úgy érezted, az öngyilkosság az egyetlen megoldás.

Nem ismerem a történeted, az okát tettednek, mégis mindenkit hibáztatok. A világot, hogy azt sugallja, nem vagyunk elég jók, az embereket – köztük magamat is –, akik csak magukra figyelnek, a tanügyminisztériumot, hogy a fiatalok lelki gondjaira oly kevés időt fordít.

Sajnálom, hogy te nem ballagsz már el osztálytársaiddal, nem mész egyetemre, nem leheted esküvőd, és nem tudod elmesélni gyerekeidnek, hogyan tanultál meg biciklizni. Vajon, amikor úgy döntöttél, hogy elmész közülünk, akkor ezek eszedbe jutottak? Gondoltál arra, hogy a szüleid mit fognak érezni? Hogy szeretteidben mekkora űrt hagysz magad után? Ennek nem szabadott volna megtörténnie! Annyi kérdést hagytál megválaszolatlanul, még bennem is, aki nem is ismertelek…

A kérdéseinkre már nem kapunk válaszokat, döntésed ellen sem tehetünk már semmit, elhatároztad, hogy nem kell ez az élet, nem kell a boldogtalanság, hogy nem kellenek segítő kezek, figyelő szemek. Úgy döntöttél nincs szükséged már a napfényre, a holdas éjszakára. A sötétségre vágytál, de bízom benne, hogy fényben vagy, és angyalok őrzik álmodat. Ma este már egy új csillag ragyog az égen. Nem ismertelek, de mégis azt a csillagot lesem.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. május 27., 15:03
    ÉRTÉKELÉS: 15

    Ne haragudjon meg az újságíró, de a franc megette, ha valakit csak érzelmi zsarolással lehet életben tartani (mit szólnak anyádék, mit szól a szomszéd, hogy fogsz nekik hiányozni satöbbi, satöbbi).

    • User
      Dátum: 2020. május 27., 19:15
      ÉRTÉKELÉS: 9

      Ebben mi az érzelmi zsarolás? Mindenki életében eljön egy olyan pont amikor azt mondja, nem bírja tovább. De ilyenkor az ember általában a szeretteire gondol, és az, ami tovább élteti.

      Így érezhet most az édesapja, vagy édesanyja. Ha senkijük nem lenne, biztosan könnyebb lenne nekük is eldobni az életüket és nem birkózni ezzel a fájdalommal. De van egy fiatal fiuk, aki miatt nem adhatják fel.
      Ez nem érzelmű zsarolás, hanem a józan gondolkodás. Ami sajnos ilyenkor nem működik, és azért történt meg egy ilyen tragédia. 🙁

      Részvétem és vigasztalást a családnak.

  • User
    Dátum: 2020. május 27., 15:50
    ÉRTÉKELÉS: 26

    Mintha belőlem szòltàl volna,èn is ugyan ìgy èrzek.Többször sìrok naponta,pedig nem is ismertem csak a szüleit.Hiszek Istenben!De amikor ilyesmi megtörténik Ő vajon akkor hol van?Nem szabadott volna ennek megtörtènnie!

  • User
    Dátum: 2020. május 27., 16:02
    ÉRTÉKELÉS: 18

    Annyiszor próbáltunk neki segíteni. De már nekünk a legjobb barátnőinek sem mondott semmit. Annyira fáj hogy nem lehettem vele akkor, sajnálom hogy nem tudtam neki segíteni, és hibáztatom magam, mert ennek nem így kellet volna végződnie. Sok mindent el terveztünk, és most ez már nem valósíthatjuk meg. Ma úgy éreztem magam mindt egy partra vetett hal. Segítségért kiáltottam de senki nem hallotta. Legbelül én is vele együtt meg haltam

  • User
    Dátum: 2020. május 27., 16:12
    ÉRTÉKELÉS: 20

    Nagyon sajnálom, hogy nem vette észre senki, hogy mekkora fájdalma volt. Olyan nincs, hogy senki nem látta, hogy szomorú. Igaz utólag az emberek mindig okosabbak. Nagyon sajnálom a szüleit, én is anya vagyok nem tudom mi jár a gyerekeim fejébe, de remélem, hogy ha fáj nekik valami azt megosztják majd valakivel.

  • User
    Dátum: 2020. május 27., 19:30
    ÉRTÉKELÉS: 39

    Sajnálatos ami történt 🙁 a cikk írója nagyon szépen fogalmazott. Ez értelmetlen halál volt. Nemtudom az okát, de nem hiszem,hogy bármi olyan nyomós ok lenne,hogy ezért egy ilyen fiatal lány, aki még gyerek el kellene dobja az életét. Sem szerelem sem, az hogy másoknak nem vagy elég jó nem ok arra,hogy ezt tegye valaki. A szüleinek, testvérének és minden ismerősének ezzel nagyobb fájdalmat okozott mint amiért valójában meghalt. Valahol átérzem, amit érezhetett. Ennyi idősen én is megpróbáltam véget vetni az életemnek,mert nem voltak igaz barátaim,mert úgy éreztem senki sem szeret. De rájöttem,hogy ha az élet nehéz is néha, még is megéri átélni minden pillanatát,ha rossz ha jó. Az életünk egy ajándék, vigyázzunk rá. Mert van aki szeretne élni de nem teheti meg. Sajnálom kicsi lány,hogy ezt találtad a legjobb megoldásnak a problémádra de azokat jobban sajnálom akiket hátrahagytál ekkora fájdalommal, mert én is anya vagyok és belehalnék ha elveszíteném a gyerekemet. Nyugodj békében!

  • User
    Dátum: 2020. május 27., 20:22
    ÉRTÉKELÉS: 6

    Sajnálom a szüleit,”az édesapját ismerem” sajnálom őt is igaz nem ismertem.De most komolyan,mondja meg nekem valaki , Mi bánthatja anyira azt 16 évest ,hogy ilyent kelljen csináljon,milyen gondja van ammire,kevés idön belül nem akad megoldás .Elnézést kérek ,ha valakit megsértek de én szerintem a mai fiatalok nem tudják mit kezdjenek az életükkel.

  • User
    Dátum: 2020. május 29., 12:57
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Én ismertem Ritat, kicsi kora óta, sőt távoli rokonság a is vagyunk ha jól tudom!!! Sajnos tenleg nagyon rossz döntést hozott, erre én se gondoltam volna, hogy ilyen előfordulhat egy 16 éves lánnyal, folleg hogy még ismerősöm is!!! 😪😪😪Ez a hír engem is úgy megviselt hogy egész éjjel a fejembe volt, alig tudtam elaludni este!!! Sőt még most is az agyam tele van vele, hogy miért kellet ilyen rossz döntést hozzon, inkább kért volna segítséget!!! 😪😪😪Részvétem a családnak, bele se merek gondolni mennyire szomorúak lehetnek a szülők és a testvére, nagyszülei!!! 😪😪😪