Bunkóság a fejben

Abban reménykedem, hátha minapi tárcám, a Hacsek és Sajó a doktornál című befejezése, az a vicces fenyegetés hat valakire, hogy feltegye azt a kis, sokszor életmentő rongyocskát oda, ahova kell. Meg lehet azt szokni, hisz sok millió muzulmán nő hasonlóval éli le az egész életét, no meg a sebészek nem kicsi munkát végeznek úgy feldíszítve, hosszú órákon át. A pénztáros kisasszony munkája sem nehezebb, csak rosszabbul fizetik. De vannak ám jól fizetett orvosok és főtisztviselők is, akik mások helyett is bátrak. Nagyon tudok haragudni azokra, akik a megelőzést csupán banális vitaminokkal és sétákkal képzelik el, s erre biztatnak másokat is, illetve az immumrendszerről prédikálnak minden képzettség nélkül, és ellene vannak a korlátozásoknak, sőt nem átallanak tüntizni ellene. Ezektől el kellene határolja magát a Tisztelt Szerkesztőség.

Láthatjuk nap mint nap, hogy élsportolók csapatostul betegszenek meg csupán a kontaktusok miatt, hiszen azok mozognak ám, és nem főtt pityókán élnek. Talán nem halnak meg, vagy talán igen, esetleg csak a megélhetésük lesz ellehetetlenítve, időlegesen vagy végleg. 

Sajnos a felelőtlenség nem csak székely termék. Multikulturálatlanság! Szép hazánk különböző tájain az elmúlt hónapban négy osztálytársam halálozott el koronavírus diagnózissal. Persze lehet azt mondani, hogy nem is az, avagy nem csak az volt a bajuk, vagy hogy úgy kellett nekik, minek éltek annyit, hiszen 80 évesek voltak. Hárman vagyunk ezen felül tünetmentes karanténban, egyelőre…

Mindenkinek szabad a véleménye, de senkinek sem szabad a más életére törni a bunkóval – ami a fejében van elrejtve! Ha okosabbak lennénk,  talán többen kihúznók ép bőrrel a hatékony védőoltásokig. Van persze, aki abban sem hisz. De hogy is fejezi be Madách Imre világraszóló alkotását? Ha valaki nem tudná, matassa ki az okosabb telóján!

Török Samu, Kovászna