Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Bajor Új-Jeruzsálem?

Bulgakov A Mester és Margarita regénye ugrott be, mikor arról olvashattam, hogy a Bajor Szabadállam, német szövetségi tartomány törvénybe iktatta, hogy minden közintézmény falára kötelezően ki kell tűzni az ősi keresztény szimbólumot, a keresztet. A regény egy bizonyos jelenetében Bulgakov mester Ha-Nocri Jesuának, alias Jézusnak a Pilátus általi vallatása során a következőket adja a szájába:
„– És mit mondtál neki? – kérdezte Pilátus. (…)
– Többek között azt mondtam neki, hogy minden hatalom erőszakot tesz az embereken, és eljövend az idő, amikor nem lesz sem császár, sem semmiféle más központi hatalom. Az emberiség az igazság és méltányosság birodalmába jut, ahol már semmiféle hatalomra nem lesz szükség.“ (20. oldal, ford. Szőllősy Klára)
Természetesen nem kívánok az orosz irodalom művére, mint valami apokrif iratra hivatkozni, és nyilván eszembe juthatott volna más is (például az, hogy bár az alkotmány értelmében Románia szekularizált állam, a törvényhozás plénumában mégis ki van függesztve a kereszt), de ez a fiktív párbeszéd jól kibontja azt a paradoxont, önellentmondást, amibe beleszorult a bajor törvényhozás, mikor „földi hatalom” szolgálatába kívánta állítani a jámborság tragikus sorsú filozófus-próféta szimbólumát.
Azt hiszem, joggal kételkedünk abban, hogy a bajor törvényhozók valami misztikus, ókeresztény, politikai értelemben önmegsemmisítő, anarchista áhítatban borultak reá a szavazógombra. Ahogy a román törvényhozásban sem ez az uralkodó szellem.
Inkább a vallás politikai újraértelmezését látni benne, ami viszont a protestáns szekták harcias, földi Új-Jeruzsálemét idézi, mely vallás- és polgárháborút szült. Igaz, ennek végeredményeként válhatott Európa és az elsők között az Erdélyi Fejedelemség a vallási tolerancia (és nem mellékesen a modern föderalizmus) szülőföldjévé. Ez a véres történelmi tapasztalat ültette trónra a tolerancia elvét a szekularizált államban. Ahol egyház és politikai uralom különválik egymástól.
És ha már megtanultuk a leckét, jogos a kérdés: hol marad a bölcsesség, és mégis mi kavarog a bevándorlás kapcsán (mert innen fúj a szél) a brüsszeli apparatcsikok és politikai ellenfelük, a konok bajorok fejében?

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük