Rossz a példa és egyáltalán tessék még tájékozódni az oltást illetöen,mert nem ilyen egyszerü az egéssz

Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Rendkívül megosztotta a közvéleményt a koronavírus elleni oltás. Sokan azt mondják: ők nem oltatják be magukat, mert nem bíznak a vakcinában, hisz ezekért a gyártók sem vállalnak százszázalékos garanciát. Nekik ehhez joguk van, és különben is „mindenki vigyázzon magára”. S ha majd az emberek 60–70 százaléka beoltatja magát, és megszűnik a járvány közösségi terjedése, akkor úgyis védett lesz mindenki. Azt is kikérik maguknak, hogy nehogy már ellenük valamilyen korlátozó intézkedést vezessenek be, ne engedjék, hogy oltás nélkül közszállítási járműre, vonatra, repülőre üljenek, mert az diszkrimináció.
Valóban eldönthetem, hogy beoltatom-e magam vagy sem? Ha a hegy tetején egy barlangban élek, akkor talán, de ha részt veszek a társadalmi életben, akkor nem ennyire egyértelmű a helyzet.
Ilyen alapon azt mondhatnám, ha vásároltam egy gépkocsit, akkor azzal közlekedhetek. Hogy jönnek ahhoz, hogy mindenféle vizsgára kötelezzenek, hogy megmondják, hogy hol járhatok és hol állhatok meg, hogy ne hajtsak fel a járdára, hogy milyen utcában mehetek és milyen irányban? Megyek, amerre látok, és „mindenki vigyázzon magára”. Ha attól fél, hogy elgázolom, akkor üljön otthon. Mert nekem ehhez jogom van. Csak csendben jegyzem meg, hogy az autót nem adják ingyen, és egyetlen gyártó sem vállal százszázalékos felelősséget, hogy sosem fog elrobbanni a kerekem, hogy nem maradok fék nélkül, és hogy – szép hazánkban különösen – nem az autóban fogom életemet veszteni.
Szóval talán kiléphetnénk a Facebook népbutító hatása alól, ahol a tegnap délután képzett virológusokká vált „szakemberek” magyarázzák, hogy miként oltják belénk a high-tech cégek a chipeket, hogy milyen mellékhatásai lesznek tíz év múlva az oltásnak, és hogy mennyivel biztonságosabb a lovaknak kifejlesztett vírusölő. Azt a 20–25 százalékot pedig, akik oltás nélkül is védetté válnak, hagyjuk meg a gyerekeknek, az immunhiányos és súlyosan allergiás felnőtteknek, akikre nézve valóban nincs elég laboreredmény, hogy mellékhatás nélkül megkaphatják az oltást. Mert (még) valamennyi társadalmi felelősség is van a világon…
Rossz a példa és egyáltalán tessék még tájékozódni az oltást illetöen,mert nem ilyen egyszerü az egéssz
Várjuk a felvilágosítást, ha már ön tudja az egéSSZet.
Amikor nyilvánosságra hozták januárban a pedagógusok védőoltás iránti érdeklődését, kiderült, hogy az országban a kovászna megyei pedagógusok igényelnék legkevésbé az immunizálást, alig meghaladva a harminc százalékot!, amikor az országos 45 % is aggasztó! Ettől a harminc százaléktól várjuk a fertőzés megfékezését? Miért nem tesszük fel a kérdést a hetven százaléknyi pedagógusnak?, hogy miért nem érdekli őket a fertőzés súlyosságának megfékezése? Hozzá vagyunk szokva, hogy szidjuk a hatóságokat. Hol van a pedagógus gárda felelősségtudata a nemzedékkel szemben amelynek nevelésére hívatott? Csak ámuldozunk évente, látván a lesújtó érettségi eredményeket. Ez a harmincszázalékos statisztika tükrözi a nevelő társadalom érdeklődését-viszonyulását a tudomány(jelen esetben életmentésre hívatott orvostudomány) vívmányaival szemben. Akkor feltevődik a kérdés: honnan várni a fejlődést? Szomorú és szégyenteljes állapot. A sok magyar tudóselőd(akiknek listáját nagy előszeretettel és méltán népszerűsítjük a facebook-on, mint magyar értékeket), most forog a sírjában.
A nagy fizetesekert bizony be kell vallalni az oltast a gyerekeink es mindannyiunk biztonsagaert. Nem csak kovetelozni mindig, vannak kotelessegek is.
Ezt a döglött macskát most visszadobnám a kerítésen túlra. A romániai (de nem csak) oltáskampány legfontosabb jelmondata az, hogy nem kötelező. Ez is ott kering a Facebookon, s nem tegnap délután képzett virológusok, hanem az Egészségügyi Minisztérium hivatalos facebook oldalának a megosztásában. Az ő feladatuk lenne legelső sorban megfelelően tájékoztatni a lakosságot az oltás szükségességéről. És akkor még nem szóltam azokról, akik az oltási rendszer tökéletlensége miatt nem jutnak hozzá a vakcinához, pedig kulcsfontosságú ágazatokban dolgoznak, lásd pedagógusok. Nem nagyon olvasni arról, hogy ennek mi lesz a rövid távon belátható eredménye most, hogy újraindul a jelenléti oktatás. Pedig ez is megérne egy misét, vagy legalább egy jegyzetet. Minap olvashattuk Fejér Szilárd fb bejegyzését, hogy a Pro Vitamban is szűrtek már ki új törzzsel fertőzött beteget, és az ő véleménye szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e harmadik hullám, hanem az, hogy mikor. Hát figyeljünk február 8-ától, és számoljunk rá egy karanténnyi időt. Aztán nézzük a február végi adatokat, és szidjuk megint a lakosságot, ahelyett, hogy az illetékeseknek tennénk fel a legkézenfekvőbb kérdéseket. Hogy miért nem tesztelik az iskolába visszatérőket, és miért nem élveznek előnyt a pedagógusok az oltási kampány során.