Ártó riadalom

Mára bebizonyosodott, hogy a pápalátogatás körüli hisztéria nagyjából fölösleges volt, rendben lezajlott, Csíksomlyó és semmi más sem veszett el, legalábbis semmi olyan, aminek megléte számunkra, erdélyi magyarok számára fontos.

Csak hát ilyenek vagyunk, olykor muszáj ördögöt festenünk a falra, nehezünkre esik néha beismernünk azt, hogy mi is tévedhetünk, mint ahogy tévedtünk is nem egyszer a történelem folyamán.

Ennek köszönhetően tartunk ma ott, ahol tartunk, merthogy hadakozásainkból, főként, ha azok értelmetlennek is bizonyultak, ritkán kerültünk ki győztesen. Ferenc pápa látogatása kapcsán kiderült, mégis jobb a barátság, az egyetértés a más nemzetiségű, felekezetű emberekkel, mint a sárral való dobálás, a nemegyszer nyomdafestéket sem tűrő szavakkal való ijesztgetés, az állandó feszültségkeltés.

A csíksomlyói nyeregben szombaton nem ilyen emberekkel lehetett találkozni. A rossz idő dacára az ott levők a mosolyt, a derűt, egymás tiszteletét tartották meghatározónak, a beszédek több nyelven hangzottak el, és mindenki mindegyiket megtapsolta, hírül adva a világnak az itteni emberek toleranciáját, békés szándékát. A pápa fontos ember, ezért úgy gondolom, azoknak volt igazuk, akik megtiszteltetésnek vették erdélyi látogatását, és meg is tisztelték jelenlétükkel az általa celebrált csíksomlyói szabadtéri szentmisét. Reformátusként írom: felemelő érzés volt ott lenni szombaton a csíksomlyói nyeregben!

Talán mindennapjainkban is kevesebbet kellene zúgolódnunk, kevesebbet kellene szidnunk vezetőinket, így zilált társadalmunk is előbb-utóbb magára találhatna. Damoklész állandóan fejünk fölött képzelt kardjával csak magunknak ártunk, végül még olyanokká válunk, mint Funar, a volt kolozsvári polgármester, aki már az útszéli fában is ellenséget lát, a pápát pedig egyenesen Románia sírásójának, Sátánnak titulálta, aki szerinte azért jött, hogy elszakítsa Erdélyt Romániától. Harminc éve riogat ez az ember mindenféle hülyeséggel, mérgezi a társadalmat, persze, mert megteheti, mert vannak, akik beteg eszméit világgá kürtölik. Ne hagyjuk, hogy a hozzá hasonlók, akár románok, akár magyarok folyton megfertőzzék gondolatainkat, legyen erőnk megválogatni az információkat, s lerázni magunkról a minket körülvevő világ zagyvaságait.

 

 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.