Több mint 115 ezer magánszemélynek van fegyvertartási engedélye Romániában
Országos szinten több mint 115.000 engedéllyel rendelkező magánszemély mintegy 225.0...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A székelyföldiek székely zászlókkal és transzparensekkel sorakoztak fel tömött sorokban a lakatlan hegyi település első világháborús katonatemetője előtt a csepergő esőben. Transzparenseiken azokat a román hatóságok által kiállított iratokat mutatták be, amelyek szerint Dormánfalva polgármestere törvénytelenül járt el, amikor a település közvagyonába vette a temetőt és építési engedélyt adott magának a temetőbeli román parcella kialakítására.
A tüntetők transzparensen mutatták be azt a temetőrajzot, amelyet a román Hősök Emléke Társaság készített 1927-ben a temető korabeli rendezése után, és amelyen a román társaság öt magyar, egy német és egy osztrák parcellát jelölt be.
Amint Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke az MTI kérdésére tréfásan megjegyezte: a második világháború óta nem tartózkodott ennyi katona Úzvölgyén. A politikus elmondta, a Hargita megyei tanácsnál jelentették be, hogy a Kovászna megyei tanács magyar képviselői kihelyezett rendkívüli ülést tartanak a temető előtt elhaladó úton helyi idő szerint 16 és 18 óra között. Erre hívták Székelyföld településeit is. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke elmondta: senki nem vonja kétségbe, hogy a temető előtt elhaladó út Hargita megye tulajdonában van.
A székelyföldi elöljárók attól tartottak, hogy a hősök napi koszorúzás leple alatt egyházi szertartással felavatják a törvénytelenül létrehozott román parcellát, és akkor sokkal nehezebb lesz helyreállítani az eredeti állapotot.
A helyszínen volt Constantin Codreanu, a Népi Mozgalom Párt képviselője is, aki úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó távozni mindaddig, amíg a temetőben el nem helyezte az általa hozott koszorút. Kijelentette, semmiféle engedélyre nincs szüksége ahhoz, hogy tisztelegjen a román hősök előtt.
A karhatalmi erőknek alig fél óráig sikerült pajzsot képezniük a lakatlan hegyi település temetője előtt élőláncot képező, Miatyánkat imádkozó székelyföldi tiltakozók és a több ezer román megemlékező között. A zászlókkal felvonuló román tömeg a csendőrséget és a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, az élő láncban álló székelyek pedig hangosan imádkoztak.
A román megemlékezők többször is megpróbálták áttörni a csendőrkordont, hogy a kapuhoz jussanak, de kísérleteik mindaddig nem jártak sikerrel, míg a temető oldalsó, hátsó részén több tucat, futballhuligánnak kinéző fiatal be nem jutott a sírkertbe. Ők belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott.
A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket. Ezután került sor az ortodox szertartásra, amelynek keretében – a papok szóhasználata szerint – felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet.
A magyar tüntetők elvonultak a helyszínről. Az ortodox szertartást koszorúzási ünnepség majd a szervező civil szervezetek vezetőinek szónoklatai követték. A felszólalók hangsúlyozták: Úzvölgye Románia része, ahol nem lehet megakadályozni a román hősökről való megemlékezést.
A megmozdulás egyik szervezőjének, a Calea Nemului (Nemzet Útja) Egyesületnek az elnöke, Mihai Tarnoveanu kijelentette: az úzvölgyi katonatemető román keresztjeihez a jogot az elesett katonák véráldozatával szerezték. Hozzátette: ha a kormány arról döntene, hogy a temető Csíkszentmárton községhez tartozik, az a döntés sem moshatja le a román hősök vérét. Úgy vélte: mindegy, hogy a temető Hargita vagy Bákó megye területén fekszik, mert mindkettő román föld.
A ceremónia folytatásaként felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akit tudomásuk szerint az úzvölgyi katonatemetőben temettek el, majd megkoszorúzták az emlékművet.
A szertartás végén a résztvevők – többségük különféle szervezet képviselője, de környékbeli románok is vannak köztük – elénekelték a román himnuszt. Többen román népviseletbe öltöztek és trikolórt lengetnek.
Az Országos Csendőr-főkapitányság közlése szerint az úzvölgyi temető továbbra is csendőrségi felügyelet alatt marad. A rendfenntartók civilizált magatartásra szólította fel a helyszínen lévő személyeket.
A csendőrség arról tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy a felvételek alapján minden törvénysértőt azonosítanak és megbüntetnek. Szerintük ugyanakkor nem történt erőszakoskodás sem a résztvevők, sem a résztvevők és a rendvédelmi szervek képviselői között.
Azon információk kapcsán, miszerint fakereszteket törtek össze a sírkertben, a Román Csendőr-felügyelőség azt állítja, az első vizsgálatok alapján “nem észleltek ilyen elemeket”, az illetékes szervek azonban még kivizsgálják a helyszínt.
(MTI)