A sötétben előre

Nincs, ahogy kormánya legyen ennek az országnak a következő hetekben, ami azt jelenti, hogy ismét fennakadások lesznek a fizetésekkel, akadozni fognak a beruházások (már amennyiben egyáltalán lesznek), és a 2020-as költségvetés arra lesz kész, amikor a világ civilizált felén a 2021-est fogadják el.
A hős elnök és a bősz liberálisok által vezetett ellenzék ugyanis kizárólag arra koncentrált, hogy megbuktassa az – enyhén szólva – ellentmondásosan tevékenykedő szocdem kabinetet. Ez sikerült – pechjükre. Mert sokkal egyszerűbb volt kocsmai hangnemben gyalázkodni, mint valamit felmutatni. Márpedig a liberálisoknak sem programjuk, sem szakértőik nincsenek, ezt eddig is látta, aki látni akarta. Sőt – ami még ennél is rosszabb – most már támogatójuk sincs.

A bizalmatlansági indítvány megszavazásakor bekövetkezett csoda ugyanis nem ismételhető meg, teljes ellenzéki összefogás pedig nem lesz. Azért nem lesz, mert a pártok egymásnak homlokegyenest ellentmondó feltételeket támasztanak cserében azért, hogy támogassák az új kormány megalakulását. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) például azt kéri, hogy a polgármestereket két fordulóban válasszák meg. Ebbe az RMDSZ egész egyszerűen nem egyezhet bele, ha csak nem akarja, hogy a szórványban elveszítse fontos közigazgatási pozícióinak mondjuk a felét. Már csak ez is elég ahhoz, hogy a kormány ne menjen át, hisz a liberálisok, még ha akarnák sem tudnák mindkét felet kielégíteni.

Vannak ennél kevésbé elvszerű problémák is: a Tăriceanu vezette volt kisebbik kormánypárt például nemes egyszerűséggel feltételként szabta, hogy a Băsescu-féle népi mozgalmiak ne vehessenek részt a kabinetben. Ez utóbbiak nemigen engedhetnek, hisz valamivel ki kell tűnniük, mert miután a volt szekusbesúgó főnökük elhagyta a kapitányi hidat, folyamatosan zuhannak a felmérésekben, kérdés, hogy egyáltalán elérik-e majd a parlamenti küszöböt.

Szóval, nemhogy nem látjuk a végén a fényt, de azt sem tudjuk, hogy körülbelül milyen hosszú lehet az alagút.