Felélesztett hagyomány
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A jeles, művelt román történész, Neagu Djuvara szinte kötelességszerűen írta meg Kelet és Nyugat között című tekintélyes művét. Ebben könyvtárra való szerzőtől idézve próbálja kifejteni, hogyan jutott a mai Románia jelen állapotába.
Nyugati forrásai, többnyire diplomaták, katonák vagy történészek, nem győznek csodálkozni a Havasalföldön és Moldvában mindenütt jelen lévő kettősségen, egyrészt a becsületesen dolgozó parasztok nyomorán egy hihetetlenül gazdag országban, meg az ő vérüket szívó bojárok, az udvartartásukhoz tartozók szívtelenségén, gazemberségén – őket senki sem tudta igazából kiismerni. A nyugatiak már akkor sejtették, honnan fúj a szél – Sztambulból –, csak nem jött, hogy elhiggyék, mi történik a szemük láttára.
Röviden? Az 1700-as évek elejére, valamikor azután, hogy a Porta megkínoztatta és megölette Constantin Brâncoveanut és négy fiát, utána meg a rivális Cantacuzino-klánt, gyakorlatilag kitépték a gyökereit az igazi nemességnek Havasalföldön, írmagja sem maradt azoknak, akik harctéren, bátorságukkal, eszükkel, kemény jellemükkel vagy kitartással szereztek vagyont és tekintélyt.
Munkája végeztével a Porta meghonosított egy olyan mocskos rendszert, ami évszázadokra megmérgezte ezt a környéket. Felállt egy zsarolható piramis, csúcsán a névleges uralkodóval, aki szabályos bérletet fizetett a trónjáért, s a hierarchia minden szintjén megvásárolhatók lettek a címek, beosztások: bojárok, akik a címet megvásárolták az uralkodótól, és továbbadták a temérdek ispravnic-nak, vagyis gondviselőknek, elintézőknek, és így le végig. Mindezek tetejébe a rendszerbe belekódoltak egy intézményesített instabilitást: a címeket, beosztásokat egy évre lehetett megvásárolni – hogy minél több kiszolgáltatott jelentkező tartsa fenn azt! Erről írta a megdöbbent Alexandre de Langeron: „mértéktelen erkölcstelenségük és gazemberségük fájdalommal és szánalommal tölt el mindenkit.”
Dióhéjban ennyit a hazai politikai kinevezések hagyományáról, amit gyökeresen meg kéne változtatni. Segítségül csak annyit, hogy az „olcsó kínai holmik” hazájában a császár már Krisztus előtt pár száz évvel sem restellte kompetencia alapján kinevezni a hivatalnokokat – és így lett Mennyei Birodalom.