Románia folytatja az oltást az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájával

Nagyon fontos, hogy folytatódjon a koronavírus elleni oltási kampány Romániában valamennyi rendelkezésre álló oltóanyaggal, így az AstraZeneca vakcinájával is tovább oltanak – jelentette be csütörtökön az oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) elnöke.

Valeriu Gheorghiţă hangsúlyozta, nem lesz korhatári korlátozás, bárki megkaphatja az AstraZeneca oltóanyagát. Azok, akiknek már beadták az első dózist, megkapják a másodikat is, azok esetében azonban, akiknél az AstraZeneca vakcinájának első adaga vérrögképződést okozott, ellenjavallt a második dózis beadása.

A katonaorvos nyomatékosította, az oltásról való lemondás vagy annak halogatása a megbetegedés súlyos formáinak kialakulásához vezethet, másrészt kompromittálhatja a nyájimmunitás elérését.

A szakember kiemelte, amint arra az Európai Gyógyszerügynökség (EMI) is rámutatott, az oltás előnyei továbbra is meghaladják az esetleges kockázatokat. Hozzátette, azonosítottak egy lehetséges ok-okozati viszonyt az oltás és a vérrögképződés között, utóbbi előfordulása azonban nagyon ritka. Április 4-éig több mint 34 millió adagot használtak fel az oltóanyagból világszerte, és 222 vérrögképződéses esetet jegyeztek, ami azt jelenti, hogy 100 ezer személyre 0,65 ilyen eset jut – magyarázta.

Ugyanakkor Romániában 100 fertőzött személyből 2,5 életét veszti, és egyre több a súlyos eset a fiatal fertőzöttek körében is – magyarázta.

Két tünet esetében ellenjavallott az AstraZeneca második dózisa

Csak azon személyek esetében nem javallott az AstraZeneca oltás második dózisának a beadása, akiknél az első dózist követően anafilaxiás sokk vagy vérrögképződés lépett fel – nyomatékosította Valeriu Gheorghiţă.

Mindkét esetben orvosi kivizsgálásra és döntésre van szükség, magyarázta a katonaorvos.

Arra a kérdésre, hogy milyen kritériumok alapján javasolják a második dózissal való immunizálást egy másik oltóanyaggal, Gheorghiţă azt válaszolta, hogy erről zajlottak a nap folyamán a megbeszélések a szakértői csoportban, és az biztosra vehető, hogy minden egyes ilyen esetet külön, személyre szabottan vizsgálnak ki, figyelembe véve az illető személy kórtörténetét, különböző betegségekre való hajlamosságát, és mérlegelik a beoltással járó kockázat és az előny arányát. Az orvosi döntésben pedig a háziorvos szava a legfontosabb, mivel ő ismeri a legjobban a páciens kortörténetét, magyarázta Valeriu Gheorghiţă.

Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy az oltási kapacitás a célkitűzésben szereplő napi 100.000 oltásra emelkedjen, Gheorghiţă rámutatott, hogy ezekről az intézkedésekről folyamatosan tájékoztattak eddig. Ezek között van a háziorvosok bevonása a kampányba (ez idáig több mint 3000 orvos csatlakozott, de remélik, hogy számuk növekedni fog), a mobil oltópontok működésbe helyezése április 20-a után, illetve az összes oltóközpont megnyitása országszerte a hónap folyamán, valamint az oltópontok napi kapacitásának növelése, ami már április 7-én hatályba lépett, részletezte a CNCAV elnöke.

Tájékoztató anyagot bocsátanak a lakosság rendelkezésére

Az oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) tájékoztató anyagot bocsát ki a lakosság számára azokról a tünetekről, amelyek felléphetnek a koronavírus elleni oltószer beadása nyomán, hogy indokolt esetben az immunizált személyek orvoshoz fordulhassanak – jelentette ki csütörtökön a bizottság elnöke.

Valeriu Gheorghiţă szerint rendkívül fontos a kommunikáció és a tájékoztatás, az, hogy az emberek tudják, mire kell figyelniük oltás után, milyen tünetek fellépése esetében kell orvoshoz fordulniuk.

“Éppen emiatt az országos gyógyszerügynökséggel közösen elkészítünk egy ismertetőanyagot az oltást igénylő vagy a már beoltott személyek számára, amelyben részletesen és mindenki számára érthetően elmondjuk, hogy melyek azok az esetleges tünetek és veszélyre utaló jelek, amelyek fellépése esetében orvosi vizsgálatra kell jelentkezni” – fejtette ki Gheorghiţă a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatón.

Az ismertetőanyagot az oltáskampány portálján (RO Vaccinare), illetve az immunizálást végző központokban lehet tanulmányozni.

Gheorghiţă szerint az oltás nyomán fellépő esetleges tünetek a következők: légzési nehézség, mellkasi fájdalom, duzzanat, a lábak dagadása, kitartó hasi fájdalom, kitartó és a megszokott fájdalomcsillapítókra nem szűnő, erős fejfájás, amelyhez látási zavarok társulnak, vagy bevérzés, illetve vérzés megjelenése a tűszúrás helyétől eltérő zónában. Ha ezek a tünetek az oltást követő 14 nap során megjelennek, orvoshoz kell fordulni, nyomatékosított a CNCAV elnöke.

Gheorghiţă felhívást intézett ugyanakkor az egészségügyi szakemberekhez és a beoltott személyekhez, hogy minden jelentkező mellékhatást jelentsenek és kísérjenek nagy figyelemmel, hogy minél nagyobb számú adat álljon a rendelkezésre nem csupán Románia, hanem egész Európa számára.