Árus a belügy ellen

Pert indított egy román belügyminisztériumi rendelet titkosságának feloldásáért egy székelyföldi emberi jogi aktivista. Árus Zsolt azt próbálta megtudni a minisztériumtól, hogy jelenleg kapnak-e kiemelt fizetéspótlékot a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében szolgálatot teljesítő belügyminisztériumi alkalmazottak.

A jogvédő gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóján, illetve blogján számolt be belügyminisztériumi­adat-igénylési kísérletéről. Az internetes naplón közzé is tette a belügyminisztérium 2004-ben elfogadott 132-es rendeletének szövegét, amelynek értelmében a Hargita és Kovászna megyében szolgálatot teljesítő rendőröket 15 százalékos fizetéspótlék illeti meg. A rendelet ezt azzal indokolta, hogy a tárca így próbál rendőröket és csendőröket vonzani a székelyföldi megyékbe.
Árus Zsolt közérdekűadat-igénylési kérésére a minisztérium közölte: az idézett rendelet 2008 óta nem hatályos, de a jelenleg érvényes javadalmazási kerettörvény is tartalmazza azt a lehetőséget, hogy miniszteri rendelettel, bizonyos feltételek között egyes rendőrök plusz jövedelemhez jussanak. A mostani többletjuttatásokat megszabó 2018/7/S számú miniszteri rendelet szövegét azonban a tárca nem közölte, arra hivatkozva, hogy szolgálati titoknak minősül.
Hargita megyében a lakosság 85 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson, míg ez az arány Kovászna megyében 74 százalékos. A régió román nemzetiségű lakosságának jelentős hányadát teszik ki a Székelyföldre települt belügyminisztériumi alkalmazottak és családtagjaik. Amint Árus Zsolt a blogján közölte: 1989 óta a rendőrség állománya igencsak felduzzadt, és Székelyföld általában vonzó célpont volt az ország minden sarkából odaköltöző egyenruhások számára. Az aktivista szerint törvényellenes és diszkriminatív a nekik adott fizetéspótlék. <<