Tények és feltételezések
Hunok, székelyek, magyarok vérségi kapcsolatáról, valamint ennek tagadásáról esett s...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Régen a legények sorra járták a házakat és énekek, versek kíséretében locsolták meg a lányokat, akik cserébe hímes tojást adtak. A rigmusokban a lányokat jelentő virágmotívum mellett megjelenik a feltámadás öröme is.
Vannak olyan locsolóversek is, amiket a bibliai, húsvéti történetet Jézus kereszthalálától a feltámadásáig narrációval vagy vers formájában mondták el – mondta a műsorban Kustánné Hegyi Füstös Ilona, a szentendrei skanzen múzeumpedagógusa.
A húsvét hétfőt egyes vidékeken vízbevető hétfőnek is nevezték, mivel a locsolkodás alapja a víz mágikus erejébe vetett hit volt. Nem mindig léteztek locsolóversek, és nem a tósztokon volt a hangsúly. Ez csak az utóbbi 100-200 évben kezdett divattá válni, és eredetileg a termékenységvarázslás, a vízzel való varázslás volt a lényege – mondta Kustánné Hegyi Füstös Ilona.
Azért, hogy a víz igéző bűvölete egészséget és megtisztulást hozzon, hajdanán akit meglocsoltak, az bizony tetőtől talpig vizes lett. Egész vödörnyi vizeket öntöttek a lányokra a kútnál vagy a vályúnál, de Gyimesben például a még jeges patakban fürdették meg őket – ismertette.
A lányok hajdanán is óriási izgalommal várták a legényeket, hiszen megszólták azt, akihez nem mentek a locsolók. Először általában a legkedvesebb leánykához mentek, majd a keresztszülőkhöz is. Tojás mellé a keresztgyermeknek varázsige is járt.
(hirado.hu)