A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Az összetartozás jelképei

Az összetartozás jelképei Kultúra

A trianoni békediktátummal megcsonkított ország és szétszakított nemzet egységét jelképezni kívánó országzászló állítási mozgalom megyénk béli mozzanatait ismerteti József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész Országzászló – állítások Háromszéken címet viselő könyve. Bemutatására közvetlenül karácsony előtt került sor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Amint a Tortoma Könyvkiadó tulajdonosa és igazgatója Demeter László bevezetőjéből kiderült, ezúttal a témával már egyszer foglalkozó, 2006 – ban ugyancsak általuk megjelentetett kötet bővített változatát tették le az olvasók asztalára. Erre pedig azért volt szükség, mert adatok hiányában az elsőből több minden kimaradt.

A mozgalommá terebélyesedő országzászló állítás kiváltó okairól szólva József Álmos kiemelte, hogy ez a magyarokra nézve megalázó és igazságtalan trianoni békediktátum következménye volt. Ennek a felülvizsgálatát és módosítását követelő törekvések egyik megnyilvánulási formája, amely dr. Urmánczy Nándor, Maroshévízen napvilágot látott földbirtokos ötletéből született meg és nőtte ki magát országos méretűvé. Óriási volt ugyanis a Magyarországra erőltetett döntés elleni felzúdulás.

A jogász végzettségű Urmánczyt 1902 – ben a szászrégeni kerületben választották országgyűlési képviselővé, és Jancsó Benedek, Sebes Dénes, valamint Ugron Gábor mellett tagja volt a Székely Nemzeti Tanácsot 1918 –ban Budapesten megalakító csoportosulásnak. Ugyanakkor létrehozta a területi revíziót megvalósítani akaró és ennek érdekében az országzászló mozgalmat meghirdető Védő Ligák Szövetségét is. Az általuk létesített emlékművek pedig az ország és nemzet egységének igényét a közgondolkozásba bevivő eszközöké váltak.

Ezek egyike a budapesti szabadságtéren 1921 – ben emelt, és az elszakított országrészeket jelképező szoborcsoport volt. Központi elemévé, az 1928. augusztus 20 – án felavatott, Ereklyés Országzászló vált, amelynek 20 méter magas rúdját egy díszes talapzatra rögzítették. Ez egyben a történelmi vármegyék, illetve nagycsaták színhelyéről gyűjtött földet tartalmazó zsákocskák ereklyetartójának a szerepét is betöltötte. A már említett szövetség szervezésének és a helyi hatóságok támogatásának köszönhetően 1939 – ig 350 helység épített országzászlót is tartalmazó hősi emlékművet. A román fennhatóság alá került Erdélyben erre azonban, csak az Észak – Erdélyt, 1940. augusztus 30 – án Magyarországhoz visszajuttató II. bécsi döntést követően kerülhetett sor. Itt viszont érzelmi töltete és jelképrendszere régi – új állami lét és együvé tartozás helyreállításból fakadó öröm kifejezésével bővült.      

A szerző kutatásai alapján, a négy évig tartó „kicsi magyar világban” Háromszéken 68 helységben állítottak országzászlót, amelyek az újabb impériumváltás után a román kommunista diktatúra célpontjaivá váltak. Csak a helyiek bátorságán és leleményességén múlott, hogy néhányat sikerült megmenteni a lerombolástól. Sepsiszentgyörgyön azonban ezt nem tudták megakadályozni. Ráadásul a kommunizmus jelképének számító, az Erzsébet parkban ma is álló szovjet hősök emlékművét, a magyar országzászló lebontott talapzatának a köveiből építették fel. 

 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.