Serkenti a lakásbiztosítási kedvet, ha a szomszéd már megjárta

Azok, akik már megjárták, akiknek nagyon megbánta a zsebük, hogy árterületre építkeztek vagy a szomszédnál elszakadt a vízvezeték, vagy csak sorscsapás vétlen áldozatai, utólag hajlandók a biztonságba is fektetni. Mások kevésbé – derült ki akkor, amikor az illetékeseket arról kérdeztük, ki és miért köt avagy nem köt kötelező lakásbiztosítást.

Szőcs László, a Safety Broker biztosító Kovászna megyei területi képviselője úgy becsüli, a kötelező autósbiztosítással rendelkező 22 000 ügyfelük mintegy 8-9 %-a köti meg a lakásbiztosítást is, Hargita megyében pedig ez a szám 2-4 %.

A kötelező biztosítást, amely földcsuszamlás, földrengés és árvíz esetében ígér kártalanítást, legtöbben csak azért fizetik ki, mert a fakultatív lakásbiztosítást az előbbi nélkül nem lehet – tudtuk meg Szőcs Lászlótól. Sokak számára kevésnek tűnik és nem motiváló, hogy az állam egy 20 ezer eurós felső határt szabott meg a kártérítéseknek, amúgy pedig kevesen érzik úgy, hogy az alapértelmezett csapások által, mint a földrengés, tűzvész, árvíz, veszélyeztetve lennének. Azt viszont már többen megtapasztalták a környezetükben, hogy a lakásban elszakad egy vezeték, vagy nyitva marad a szomszédnál a kád csapja és úszik a lakás, felhólyagzik a parketta, tönkremennek a bútorok. Bizonyos plusz díjért – ami ez esetben 60 eurót jelent a kötelező 20 euró fölött – azonban már vihar okozta károkért, tömbházbeli elázásért és eláztatásért, tűzvészért (ha az nem gondatlanságból keletkezett) is kárpótolják a peches személyt. 

Szőcs elmondta, többször is hangsúlyozta a lakószövetségeknek a fakultatív biztosítás előnyeit: kevesebb lenne a lakók közötti vita, konfliktus, mert nemcsak annak fizetnek kártérítést, aki esetleg elázik, hanem a szomszédoknak okozott károkat is megtérítik egy 3000 eurós felső határig.

A megkérdezett szakértő elmondta, a statisztika szerint évi két-három tűzeset miatt fordultak hozzájuk, de az elázások sokkal sűrűbben előfordulnak, havi 6-7 esetben kell fizetni a biztosítónak.

Olajos Attila, az Allianz biztosító Kovászna megyei ügynök-koordinátora úgy véli, nagyon enyhén kezdett nőni a lakásbiztosítást kötők száma, de itt is túlnyomórészt a kibővített felelősségbiztosítást választók az ügyfelek. Több csomagból lehet kiválasztani, milyen károk esetén szeretnének anyagi védettséget szerezni: ez egy elég tág kör, amibe beleférnek a természeti csapások, lakástűz, gázrobbanás, villámcsapás, kidőlő fák vagy súlyos hó okozta rongálás, véletlenszerű meghibásodások az épületek vagy akár ingóságok esetében. Egy átlagos háromszobás lakás esetében az éves biztosítási tarifa ilyenformán 200-tól 600 lejig terjedhet, amit több részletben is ki lehet fizetni.

– Igaz, hogy a lakásbiztosítást kötők között többségben vannak a tömbházban lakók, de ez akár annak is tulajdonítható, hogy a tömbházlakások száma sokszorosan fölülmúlja a házakét, vélekedik Olajos Attila. Tapasztalatai szerint azonban a tehetősebbeknek kevésbé fontos a biztosítás, akiknek viszont kevesebb pénzük van, jobban rádolgoztak arra, amijük van, jobban félnek annak elvesztésétől is. Ezért „kisebb, két-háromszobás lakásokat, garzonokat inkább biztosítanak, mint a kacsalábon forgó várakat.” Az is motiváló, ha látják, hogy a szomszéd kárt szenvedett: azért is, mert ők maguk is félnek, de ha netalán a biztosító fizetett is az illetőnek, akkor még inkább a tettek mezejére lépnek. Vannak időnként nagy fellángolások a kliensek körében – mondta az Allianz szakembere – de minden csoda három napig tart. Amíg senki nem ellenőrzi az embereket ebből a szempontból, ez nem is lesz  másképp – mondja, megerősítve, amit a korábban megkérdezett Szőcs László is mondott.