Felhívás!

Pályakezdés: akadályfutás vagy diadalmenet

Pályakezdés: akadályfutás vagy diadalmenet Kovászna megye

Színes palettáját mutatták fel a pályakezdésnek azok a fiatalok, akik a sugásfürdői SIC Feszten vallottak az első lépésekről. Mike Botond és Daczó Botond, a Royal Garden tájépítő cég alapítói, Józsa Gitta, a megyeszékhelyi kórház szakorvosa, tobábbá Marzena Giowanowicz, egy a férjét követve Sepsiszentgyörgyön letelepedett lengyel fiatalasszony válaszoltak Máthé Kincső, a Friss FM rádió riportere kérdéseire.

Kissé tanácstalanul állt az élet elé Daczó Botond, miután képzőművészként érettségizett a Plugor Sándor Művészeti Líceumban, ám akkor az tálcán nyújtotta eléje a Sapientia egyetem hirdetésében rejlő lehetőséget. Ő ezt megragadta, így tájépítészként végzett Marosvásárhelyen. 2015-ben alapította meg a cégét Mike Botonddal. Kezdetben bármit elvégeztek, amit kértek tőlük, még gyomlálást is. Második évben már jöttek a komoly és szakmájukhoz illő megkeresések, és ha kezdetben három ásóval, két kapával rendelkeztek, ma már komoly szerszámparkjuk van több telephelyen.

A két Botond azzal bátorította a fiatalokat, hogy merjenek elindulni azzal, ami van, ott, ahol vannak. Nem hallgatták el, hogy menet közben is sok a tanulnivaló, ők sem tudtak az egyetem után öntözőberendezéseket, kerti tavakat építeni, de ma már büszkén állítják, A-tól Z-ig minden el tudnak végezni, ami a kerttervezés és kivitelezés témakörébe tartozik.

Bár a családban arra biztatták Józsa Gittát, legyen táncosnő, színésznő vagy nyelvész, és annak ellenére, hogy kezdetben ő maga is nyelvtudására akarta pályáját építeni, a családban felmerülő egészségügyi gondok az orvosi egyetem fele terelték. Hat év egyetem, 4 év szakosodási idő után tért haza Szentgyörgyre fül-orr-gégészként és fej-nyaksebészként a „ha tanulsz és befektetsz, miért ne itthon kamatoztasd” gondolatot forgatva.

– Tizenkilenc évesen én sem tudtam, merre tovább, de azt igen, hogy önálló akartam lenni, és a világból minél többet felfedezni – mondta Marzena, akinek szavait sok végzős magáénak mondhatná.

Ő Dániába került, ahol két dolgot tanult meg: hogy a nyelvek sok ajtót kinyitnak előtte, valamint hogy tisztelje és értékelje az emberek és kultúrák sokféleségét. Kényelmes életük volt, mégis lelkesen bólintott rá férje javaslatára, amikor azt mondta, költözzenek haza Szentgyörgyre. Nem bánta meg: a város biztonságos, nem érzi elveszettnek magát benne, az emberek pedig őszinték, nyitottak és segítőkészek, sokan beszélnek nyelveket. Munkahelyet mégis Brassó kínált neki, ott kamatoztatja angol- és németnyelv-tudását.

Máthé Kincső unszolására a „miért itthon?” témát is körbejárták a meghívottak.

– A szakmánk előtt jövő van, ha nem itthon kamatoztatjuk a tudásunkat, akkor nincs is értelme – véli Mike Botond.

– Tudtam, hogy tanulni megyek el – mondta Józsa Gitta. – Minden tudást nem kaphatsz meg ingyen, de mikor saját mindennapjaidat építed, minden megtérül.

Orvosi túlképzésről sem lehet szó, minden kollégája elhelyezkedett.

– Ha azt akarjátok, hogy gyerekeitek ne azon vacilláljanak, elmenjenek-e vagy sem, hazajöjjenek vagy sem, építsétek fel nekik a jövőt. Alapítsunk sok céget, teremtsünk sok munkalehetőséget – sommáztak a tájépítész mérnökök.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.