Kutatás készült Sepsiszentgyörgy leszakadt városnegyedeiről

Sepsiszentgyörgynek három olyan városrésze van, amelyek felzárkóztatásán még sokat kell dolgozni, legnagyobb kihívás közülük a romák lakta Őrkő. A Sepsi GAL akciócsoport öt éve dolgozik azon, hogy uniós források által finanszírozva e negyedekben javítson az életszínvonalon, a lakók közérzetén: van, ahol sikerélmények is adódnak, másutt egyáltalán nem látványos, a számok tanúsága szerint mégis létező a fejlődés. Erről abból a tanulmányból tudhattunk meg többet, amelyet csütörtökön mutattak be a kutatók a városházán tartott sajtóeseményen a polgármester, alpolgármester és a Sepsi GAL egyesület képviselői jelenlétében.

A szociológiai felmérés a Sepsi GAL Egyesület, illetve az önkormányzat megrendelésére készült a leszakadt városrészek lakossága körében a jövőbeni beavatkozási stratégiák, illetve az önkormányzati közpolitikák megtervezése érdekében. Ugyanis a Sepsi GAL már a 2018-2023-as finanszírozási ciklusban 7 millió eurót hívott le az említett közösségek felzárkóztatása érdekében, munkájukat szeretnék folytatni az új pénzügyi ciklusban, a következő hat évben is. A pályázat előkészítéséhez volt szükség e tanulmányra, mint ahogy több közmeghallgatás is zajlott és zajlik még november végéig, mondta Veres Nagy Tímea, a civil szervezet vezetője.

A felmérést végző szociológusok, Kiss Tamás és Sólyom Andrea többek között az iskolázottságra, a lakhatási körülményekre, a háztartások felszereltségére, demográfiai adatokra, jövedelemforrásokra, valamint a lakosok benyomásaira, gondjaira és óhajaira kérdeztek rá. Az adatgyűjtés 2023 szeptemberének első felében történt meg az Őrkő nevű romatelepen, a Csíki negyedben és a Szépmezőn, ami a várostól 5 kilométerre levő volt munkáskolónia. Mivel az Őrkőn 2013-ban is készült egy hasonló felmérés, a mostani tanulmány összehasonlító adatokat mutatott be.

A kutatásokból az tűnik ki, hogy az Őrkőn jelenleg 1620 személy lakik, 98 százalékuk roma származású, a Csíki negyedben 3600 személy, negyedük roma. 75 százalékuknak saját lakása van, de iskolázottság tekintetében messze meghaladják az őrkői lakosságot. Szépmezőn 300 fős közösség él, többnyire az önkormányzattól bérelt lakásokban. A három negyedben él a város összlakosságának 11 százaléka. Az említett negyedekben a felmérést végzők minden háztartást felkerestek, 60-75 százalékban volt sikerük, sokakat azért nem értek el, mert külföldön voltak, vagy nem voltak otthon.

Több az autó, a hűtő, a tévé – és a ló

Kétszázzal csökkent az őrkőiek száma, ami Kiss Tamás szerint a külföldi tartózkodás (munkavállalás) mellett annak is tulajdonítható, hogy akik anyagilag kicsit feltornászták magukat, kiköltöztek jobb helyekre a városban. A roma-negyedben is tapasztalható viszont pozitív változás, mert bár most is zsúfoltak a lakások, nőtt az egy főre jutó lakófelület, ez jelenleg 11 négyzetméter körül van.

A tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest 10 százalékkal nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek áramot használnak, 5 százalékról 16-ra nőtt a vezetékes vízet használók és 3-ról 12 százalékra a benti illemhellyel rendelkező lakások aránya, néhányba pedig még a gáz is be van vezetve. Nagyot nőtt az autót birtoklók száma (3-ról 20százalékra), és hasonló a helyzet a televízióval, hűtővel, mosógéppel is, ugyanakkor megszaporodtak a lovak is a negyedben. Ami a demográfiai adatokat illeti, kiderült, hogy a negyedben kevesebb a gyermek, és kevesebbet szülnek a nők, nevezetesen az egy nőre jutó 4,6 gyerek helyett most 3,4-et mutat a felmérés.

Ebből a kátyúból nehéz kimozdulni

A fejlődést bizonyító számadatok mellett azt is kimutatta a tanulmány, hogy a várakozásokkal ellentétben nem nőtt az iskolázottság a cigány lakosok körében: a 15 éven felüliek 80 százalékának nincs meg a nyolc osztálya (bár be vannak íratva az iskolába), és ez a fiatalabbakra inkább jellemző, mint a régebbi generációkra. Most sem túl nagy, de szinte megduplázódott az állással rendelkezők száma, a 15 éven felüliek 70 százalékának azonban nincsen stabil jövedelme.

Csökkent azoknak a száma, akiknek egészségbiztosításuk van, arányuk csak 55 százalékos a közösségben. Ezt az országban számos helyen előforduló problémát csak a törvényhozás szintjén lehet megoldani, mint azt is, hogy az áramfogyasztó lakások mintegy 60 százalékának nincs szerződése az áramszolgáltatóval: jellemző módon egy szerződésre több fogyasztó jut, ez pedig hátrányos helyzetbe hozza az embereket, mert nagyfogyasztónak minősülnek és a kompenzált áraktól elesnek.

Házaik illegális építmények, az Őrkő egy része a város közterületén, részben magánterületen és részben az állam területén fekszik. Az Electrica egyéni szerződést csak egy lakcímmel rendelkező háztartásnak ad, ha viszont a város kiad ilyen igazolást, azzal gyakorlatilag elismer egy törvénytelen építményt, ezt viszont nem szeretné – magyarázta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Knop Ildikó, a Sepsi GAL egyesület munkatársa a probléma más összetevőire is rávilágított: ha hosszabb távon egyesek nem fizetik a fogyasztásukat, és fölhalmozódnak az adósságok, akkor előfordulhat, hogy levágják a szerződéssel rendelkező személyt is a hálózatról, ez a közösségen belül is viszályt szülhet.

Mit szeretnének? Ki mit: vizet, áramot, utakat, lakásokat, közbiztonságot, közszállítást, óvodát

Sólyom Andrea az objektív számadatok után a lakosság szubjektív benyomásait taglalta. Ezekre a kérdőívek mellett fókuszcsoportokban kérdeztek rá. A Csíki negyediek a legelégedetlenebbek a lakhelyükkel, mert úgy érzik, hogy romlott a közbiztonság, és ezért egyértelműen az önkormányzatot teszik felelőssé: a baj forrása szerintük az, hogy az Őrkőről odaköltöztették szükséglakásokba a romákat, ami igaz, de a közbiztonság romlása nem újkeletű jelenség, a romák már jópár évvel ezelőtt önszántukból is beköltöztek sok ottani tömbházba.

A többi lakónegyedben a lakosok sokkal derűlátóbbak a jövőt, a lakhatási körülményeket illetően, bíznak azok javulásában. Mint az alpolgármester elmondta, több projekt van folyamatban, amelyek éppen megválaszolják a felvetett kéréseket: az őrkői víz- és szennyvízcsatorna, az utak építése, a Csíki-negyedi sportpálya és zöldövezetek épülnek. A Szépmezőn tervezték ugyan óvódát, de azt a kivitelezési költségek megtöbbszöröződése hiúsította meg.

Még mindig problémának érzik szinte mindenütt a kóbor kutyákat, a vandalizmust és a hulladékot: utóbbival az Őrkőn egyesek fűtenek is, így a füst és a szag is elviselhetetlen néha. Az őrkői lakosok reményei az áram bevezetésére, a lakások építésére vonatkoznak, míg a Szépmezőn a közösségi intézményeket, óvodát, orvosi rendelőt és a jó közszállítást hiányolják leginkább, a Csíki negyedben pedig a hőszigetelést igénylik és a közbiztonságot, illetve amiatt aggódnak, hogy romlik a negyed megítélése, presztízse a városban.

Arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e közmunkával esetleg pénzzel hozzájárulni ahhoz, hogy javítsanak a jelenlegi állapotokon, szinte mindenki negatívan válaszolt az anyagi vonzat tekintetében. Míg a szépmezőiek közösségként viselkednek, és hajlandóak lennének a közmunkára, addig a Csíki negyediek nem.

A szubjektív vélemény csalóka is lehet

Fontos látni a trendeket, a számokat – mondta Antal Árpád a polgármester, mert a szubjektív benyomások csalókák is lehetnek. A felmérésből látszik, hogy egyes tekintetekben változik az őrkői közösség is, míg más vonatkozásban új megoldásokat és közpolitikákat, illetve a társadalom fokozott bevonódását igénylik.

Ami a Csíki-negyedet illeti, a lakók már elfelejtették, hogy milyen kényelmetlen volt számukra, amíg ott laktak a lepusztult, Sing-Singnek csúfolt tömbházban a társadalom perifériájára szorult egyének. „Annak ellenére, hogy ott is több befektetést eszközölt a város, van még min dolgozni és meg kell nézni, honnan ered az a benyomása a lakóknak, hogy romlik a negyed megítélése és a közbiztonság” – fejtegette Antal Árpád.

Végre „kihúzta fejét a homokból az állam”

Székelyföldi összehasonlításban is szó esett a szociológusok által vizsgált periférikus városnegyedek helyzetéről, ami legtöbbször egybeesik a jelentős roma lakossággal rendelkező urbánus negyedekkel. Az utóbbi időben az állam jogszabályban elismeri az úgynevezett „informális lakónegyedek” meglétét, „kihúzta a fejét a homokból, miután harminc évig nem akart tudomást venni a létezésükről” – mutatott rá Antal Árpád.

„Elindulhatott egy folyamat, ami ezeknek a telepeknek a rendezéséről szól, megnézni, hogy mi az ami törvényes vagy törvénytelen, tisztázni a helyzetet. A cél az lenne, hogy ezek az emberek piaci alapon kapjanak munkahelyet, a gyerekek tudjanak iskolába járni, de minél zártabb, nagyobb egy ilyen közösség, annál nehezebb megváltoztatni. Közös érdekünk, hogy rendezzük a városrész ügyes-bajos dolgait, ez mindannyiunkról szól” – fejtette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Az is bürokratikus folyamat, hogy e telepek bekerüljenek a jegyzékbe – mondta Kiss Tamás. A szociológus Hargita megyében 130 ilyen településről tud, 30 került be a fejlesztési minisztérium jegyzékébe az önkormányzat kérése alapján. Ez azért fontos, mert „ekkortól kezdődhet meg bármi olyan típusú munka, ami Sepsiszentgyörgyön már hat éve folyik” .

A következő finanszírozási ciklusban meg fognak jelenni kimondottan az informális negyedek rendezésére fordítható összegek, szám szerint 200-ra, de a kiírás még nem történt meg, és még sok akadályt el kell hárítani, a törvényeket bővíteni kell, a tulajdonviszonyokat rendezni stb. – tette hozzá Knop Ildikó.

Mint elhangzott: Székelyföldön az Őrkő a legnagyobb ilyen informális lakóövezet. Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson is vannak hasonló telepek, előbbi városban jobban állnak, utóbbiban viszont nagyobbak a gondok – értékelték a megszólalók. Annyi biztató, hogy az országban létező harminc helyi fejlesztési akciócsoport közül a sepsiszentgyörgyit követendő példának tekintik a többiek.

„Mi inkább azokhoz tartozunk, akik modelleket termelünk, modelleket importálunk, de nincs egységesen alkalmazható módszer, mert minden közösség más – magyarázta Antal Árpád, és ezt azzal példázta, hogy harminc éve a Sepsiszentgyörgy melletti Hete és Bölönpatak egy – rendkívül alacsony – szinten volt, ám mióta a bölönpatakiak engedtek a pünkösdista evangelizációnak, azóta százévnyit fejlődött az utóbbi közösség, míg az előbbi most is nagy nyomorban él.