A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Erdészek, ha találkoznak

Erdészek, ha találkoznak Kovászna megye

Festői környezetben, az ozsdolai Kun Kocsárd Általános Iskola udvara és a sportpálya közötti területen rendezték meg a hetedik Székelyföldi Erdésztalálkozó. A másfél napos rendezvényen közel négyszáz erdész vett részt Székelyföldről, de voltak vendégek az anyaországból is.

Kitűnő, hibátlannak mondható szervezés jellemezte a hetedik alkalommal tető alá hozott erdésztalálkozót, amit a berecki és az almási magánerdészetek bonyolítottak le. A találkozón 16 magán­erdészet, erdőrendészeti hivatal és erdészeti kerület képviseltette magát. A nap folyamán szakmai előadások zajlottak, megszervezték a legjobb erdész versenyt, minifoci-bajnokságot tartottak, de volt asztalitenisz-bajnokság és főzőverseny is.
Az első vendégek már csütörtökön megérkeztek a felsőháromszéki határközségbe, de a tulajdonképpeni találkozó pénteken kezdődött, amikor tíz órakor hivatalosan megnyitották a rendezvényt.

Az erdő: a továbbadandó örökségünk
A találkozót Fábián Helén, a Polyp Televízió műsorvezetője nyitotta meg, aki sorra hívta a mikrofonhoz a találkozó szervezőit és vendégeit. Így elsőként a Berecki-hegység lábánál fekvő Ozsdola polgármestere, Brânduş Szilveszter szólt a jelenlevőkhöz. Az elöljáró amellett, hogy üdvözölte a számos vendéget, kifejtette: a nagyközséghez több mint 11 ezer hektár terület tartozik, aminek java része, 7000 hektárnyi, Natura 2000 besorolású erdő és hegyi legelő. „Ez büszkévé tesz minket, hiszen nemcsak azt jelenti, hogy a helyiek és az átutazók mesés szépségű tájakat nézhetnek meg, hanem azt is, hogy szakszerű erdőgazdálkodás zajlik a környéken” – mondta a község első embere.
Dimény Zoltán, a Feketügy Egyesület elnöke, Bereck polgármestere volt a következő felszólaló, aki elmondta: mielőtt a közigazgatásba lépett, erdészként tevékenykedett, és évek óta folyamatosan azért harcol, hogy a magánszemélyek és a közbirtokosságok, illetve a község államosított erdővagyonát visszaszerezze, értékelése szerint meglehetősen sikeresen, bár továbbra is van tennivaló. Az erdő a következő nemzedéknek továbbadandó örökség, aminek a megőrzése rendkívül fontos – nyomatékosított a polgármester. Az utána felszólaló dr. Melles Előd, a Székelyföldi Erdészeti Egyesületek elnöke boldogemlékű Márton Áron püspök 1939. március 31-i beköszöntőjével kezdte beszédét. „Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre, együttes és megsokszorozott munkára vannak kötelezve. Úgy gondolom, hogy a székelyföldi erdészeknek az erdő is egy ilyen őrhely, amely nem csak megmaradásunk végső bástyája, hanem hivatásunk és szakmai együvé tartozásunk szimbóluma is. A régió erdőgazdálkodásának évszázados hagyománya, gyönyörű erdeink és szép tájaink égi ajándékként azt sugallják nap mint nap, hogy nem szabad veszni hagyni hagyományainkat, történelmi értékeinket és szakmai identitástudatunkat, amelyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak” – magyarázta az erdőőrök munkájának a fontosságát az egyesületi elnök, aki szerint a hagyományossá vált találkozó is a felsoroltakhoz járul hozzá.
Dr. Mózes Csaba, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának, Erdészeti és Vadgazdálkodási főosztályának vezetőhelyettese is megtisztelte jelenlétével a találkozót. Köszöntőbeszédében azt emelte ki, hogy a találkozó hozzájárul a magyarországi erdőgazdálkodás gazdagításához, hiszen a Székelyföldön tapasztaltakat az anyaországban is tudják hasznosítani. „Apai nagyapám innen húsz kilométerre nyugszik, így ha Wass Albert szavai jutnak eszembe, akkor az író hegyei számomra is azok, így osztozni tudok azokban az örömökben és bánatokban, amik ezekkel a hegyekkel kapcsolatosan összefüggnek” – osztott meg pár személyes gondolatot is a Földművelésügyi Minisztérium képviselője.
Szakács Sándor, Magyarország Erdészeti Egyesület erdélyi csoportjának vezetője kifejtette: Háromszéken nem érzi, hogy ezer kilométerrel odébb, hanem mintha otthon lenne. „A szakma kapcsán elmondanám: tanulni jöttünk a kollégákkal, felmérni a magánerdészetek struktúráját. A legjobb azt volt tapasztalni, hogy a szakmának ilyen szintű összefonódása is van” – mondta a csoportvezető.
A beszédek sorát záró Mócz András, az anyaországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetség elnöke a MEGOSZ idei programját ismertette, majd a jelenlevők az erdészhimnuszt énekelték el.

Közgyűlés és vetélkedők
A találkozó keretében a Kun Kocsárd-iskola egyik termében megtartották a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének (SZEESZ) a közgyűlését is. A dr. Melles Előd vezetésével zajló közgyűlésen elhangzott: a SZEESZ nélkül szegényebb lenne a romániai erdőgazdálkodás, ugyanis számos jó ötletet és kezdeményezést sikerült nekik köszönhetően gyakorlatba ültetni, és így hozzájárulni a romániai erdők megmaradásához. Ötletként az merült fel, hogy úgymond nyissák meg az erdőt, tegyék lehetővé az érdeklődőknek, hogy egy napra megismerhessék az erdészek munkáját és tevékenységét.
A tisztújítást is magába foglaló közgyűlés alatt az udvaron javában zajlott a főzőverseny, amire a Csíki Magánerdészet, a Hatod Magánerdészet, a Kézdivásárhelyi Magán­erdészet, az Ősmarosszéki Közbirtokosság (Szováta), a Sófalvi Magánerdészet, a Zetelaki Magánerdészet, a Baróti Magánerdészet, a Gyergyószentmiklósi Magánerdészet, a Gyergyói Erdőrendészeti Hivatal, a Parajdi Magánerdészet, a Csíkszépvízi Magánerdészet, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet, a Zágoni Magánerdészet és a MEGOSZ nevezett be. A Daragus Attila és Bene László mesterszakácsok alkotta zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen különlegesebbnél különlegesebb ínyencségek rotyogtak az üstben, elég csak a társszervező Berecki Magánerdészet által készített, medve- és rókagombával, valamint áfonyával feljavított vaddisznópörköltet említeni. A döntésük szerint az első helyet Parajd kapta, második lett Hatod, harmadik pedig Zágon.
A sportpályán javában zajlott a minifoci-bajnokság, az erdészek a zöld ruhájukat trikóra cserélték, a sportteremben pedig pingpong-bajnokságot szerveztek. A résztvevők az iskolával átellenben levő Millennium parkban két szép ezüstfenyőt ültettek el a találkozó emlékére.
A rendezvényt a Kun Kocsárd-iskola diákjainak, valamint a kézdiszentkereszti Tisztás Táncegyüttesnek a fellépése is gazdagította. A következő találkozót Baróton szervezik meg.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.